A tizenkét fotográfus mindegyike a magyar fotótörténet rangos képviselője, csakúgy, mint a fotókon alkotás közben vagy beállított műtermi pózban ábrázolt képzőművészek is. Fél évszázad négy generációja jelenik meg a falakon − hangsúlyozzák a szervezők.
Mint közölték, a fotóművészeti kvalitás mellett a kiválasztás szempontja volt az is, ha a művész kötődik Olaszországhoz akár tanulmányai, akár kiállítások − például a Velencei Biennálékon való részvétel − okán.
A Római Magyar Akadémia kiállítására a Műcsarnok filmes tárlatának 25 alkotójának munkáit is kiválasztották: olyan filmesek fotóit, akik az ötvenes-hatvanas években, a modernizmussal pályára lépő nemzedék tagjai voltak; olyan alkotók műveit, akik valamilyen módon kötődnek Olaszországhoz. Emellett olyan rendezők és operatőrök képei is bekerültek, akik a két médium − film és fotó − kapcsolatát valamilyen szempontból izgalmasan ragadták meg.
Fontos sajátossága az anyagnak az egyes alkotók állóképei és mozgóképes munkái közötti hol nyilvánvaló, máskor kevésbé közvetlen összefüggés, gyakori a történetmesélés vágyából fakadó sorozatjelleg, valamint a fekete-fehér technika vélhetően absztrakciós igényből eredő alkalmazása - a kortársaknál is. Visszatérő motívuma a fotóknak a városkép, a szocioportré, az absztrakt vagy kalligrafikus jelleg, illetve a groteszk, ironikus hangvétel
− közölte a Műcsarnok.
Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója és Gelencsér Gábor filmesztéta által rendezett kiállítás április 14-ig látható a Római Magyar Akadémián. Korábban már írtunk a Képekben gondolkodnak – Filmesek fotói című kiállításról.
Kapcsolódó cikk
Két Rembrandt-festményt akartak ellopni a műcsarnokból, de lebuktak a tolvajok
Két alkotás a galéria tulajdona, a többit a párizsi Louvre és az amszterdami Rijksmuseum adta kölcsön.
