A digitális lábnyom és az elit fejvadászok hálója
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az üzletember a szakértők szerint pontosan tisztában lehet a szökés súlyos következményeivel. A modern technológiai környezetben a tartós bujkálás mindemellett szinte megvalósíthatatlan feladat elé állítja azokat, akik nincsenek felkészülve a teljes digitális elszigetelődésre. Magyar György hangsúlyozta, hogy a körözött személyek a leggyakrabban saját okoseszközeik, telefonhívásaik, képeik vagy üzeneteik révén buktatják le magukat a hatóságok előtt.
Amikor egy külső üzenet vagy kapcsolatfelvétel történik, az az ügyvéd szavai szerint „a felhőben nyomot hagy”, amelyet az informatikai szakemberek és a nyomozók kódolni tudnak. Ebből nemcsak a telekommunikáció iránya és tartalma, hanem a használt eszközök típusa is pontosan megállapíthatóvá válik.
A körözési eljárást időközben a kerületi rendőrségtől átvette a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Célkörözési Osztálya, vagyis a rendőrség elit egysége. Paulusz Bogáta büntetőjogász szerint ez a döntés logikus lépés volt a hatóságok részéről: „Valószínűleg felismerték, hogy itt egy kifejezetten körözésekre szakosodott, speciális osztályra van szükség, amely hatékonyabb munkát tud végezni, mint egy kerületi kapitányság”.
A KlikkTV adásában megszólaló jogász az indiántörténetek nyomolvasóihoz hasonlította ezeket a szakembereket, akik a legkisebb elejtett megnyilvánulást vagy digitális morzsát is képesek egyetlen logikai láncba rendezni. A célkörözési nyomozók folyamatosan ellenőrzik a digitális forgalmat és a lehetséges külföldi kapcsolódási pontokat.
A technikai fölény mellett a fejvadászok munkáját támogatja a nemzetközi rendőri hálózat is, amely szinte teljesen ellehetetleníti a törvényes bankkártyák és elektronikus eszközök észrevétlen használatát.
A határokon túlra menekülés sem jelent biztos védelmet, miután az ügyben a kettős büntethetőség elve vált az eljárás kulcskérdésévé. Milyen bűncselekmények alapozzák meg ezt a nemzetközi lépést?
