Politikai ellentétek a francia elnök távolmaradása mögött
Magyar Péter közvetlenül a választási győzelem után még arról beszélt, hogy az 1956-os forradalom 70. évfordulójára világvezetőket várnak Budapestre, júniusban pedig Párizsban személyesen hívta meg a francia elnököt. A személyes kezdeményezés ellenére Emmanuel Macron látogatása végül nem valósult meg.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a budapesti francia nagykövetség közölte, hogy az elnök látogatását hivatalos forrás nem erősítette meg. Franciaország budapesti nagykövetsége hivatalosan tisztázta a helyzetet a 444 beszámolója szerint. A külképviselet tájékoztatása szerint a francia államfő budapesti vizitjét Franciaország soha nem erősítette meg, így az hivatalosan nem szerepelt véglegesített programként az elnöki naptárban.
A sajtóértesülések szerint a távolmaradáshoz hozzájárult egy korábbi éles hangvételű nyilatkozat is. Magyar Péter a párizsi utcai zavargások és vandalizmus képeit a szigorú magyar migrációs politika indokaként mutatta be, ami diplomáciai feszültséget generált Párizs és Budapest között.
Emmanuel Macron a bírálatokra reagálva elutasította azokat a felvetéseket, amelyek a franciaországi belpolitikai eseményeket a migrációval kötik össze. A francia elnök úgy fogalmazott: „Vannak, akik azt állítják, hogy migránsok és iszlamisták hordái rohantak le minket, ami teljesen hamis”.
A diplomáciai súrlódások ellenére az európai intézményrendszer csúcsvezetése nem maradt távol a nemzeti ünnepről.
Miközben a nyugat-európai kormányfők széke üresen maradt, Maia Sandu és a balkáni térség vezetőinek jelenléte világosan jelezte a budapesti kapcsolatépítés valódi irányát.
