A piacvezető szereplők helyzete és a személyes egyeztetés kérése
A tervezett szabályozás legvitatottabb pontja, hogy miközben az óriásplakátokat felszámolná, az utcabútorokon és buszmegállókban található hirdetőfelületeket érintetlenül hagyná. A G7 elemzése alapján a korábbi évek állami reklámköltéseinek 94 százaléka mindössze két vállalatnál, a Publimont és a JCDecaux kezében összpontosult, míg az összes többi vállalkozás csupán 6 százalékon osztozott.
Az MRSZ attól tart, hogy a hirdetési pénzek a felületek kiesésével automatikusan ezekhez a megmaradó kapacitásokat uraló szereplőkhöz vándorolnak, ami végső soron tovább koncentrálja a piacot a kisebb magyar cégek kárára – derül ki a Media1 anyagából. A szövetség kiemeli, hogy „Nem engednék vissza a politikai plakátokat – kampánnyal reagált a reklámszakma a közterületi szigorításra”, és támogatja a településkép védelmét, de a reklámtartalmat el kell választani a hordozófelülettől.
A szeptemberi társadalmi egyeztetés során beérkezett mintegy hétszáz észrevétel figyelembevételét sürgetve „A Reklámszövetség most arra kéri Magyar Péter miniszterelnököt, hogy a rendelet aláírása előtt személyesen hallgassa meg az MRSZ Közterületi Tagozatának képviselőit, és vizsgálja meg a társadalmi egyeztetés során beérkezett véleményeket.”
