Milliárdosok adóztatása és a külpolitikai kapcsolatok
A tervek szerint 2027. január 1-jétől életbe lépő vagyoni hozzájárulás a leggazdagabb rétegeket célozza meg. Magyar Péter elmondása szerint elődje gazdaságpolitikája „két csoportra osztotta Magyarországot: a jómódúakra, a vagyonosokra, az oligarchákra és köreikre, illetve a maradékra”. A mintegy 15 ezer milliárdos vagyonadójából várt 200 milliárd forint szinte teljes mértékben fedezné a 250 milliárd forintos szja-csökkentést.
A miniszterelnök visszautasította azokat a felvetéseket, amelyek az adónem ideológiai jellegét firtatták a nemzetközi nyilvánosságban. „A vagyonadó nem tesz szocialistává. Nem leszek tőle baloldali. Ezt úgy hívják, emberség. Úgy hívják, társadalmi igazságosság” – jelentette ki az AP munkatársának. A kormányzati érvelés szerint a szociális lépések fedezetét az extra vagyonok bevonásával kell biztosítani.
A szomszédságpolitikára áttérve a kormányfő méltatta az ukrán parlamentben elfogadott nyelvtörvényt, amely szerinte új fejezetet nyithat a kétoldalú kapcsolatokban. Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását ugyanakkor határozottan ellenezte a miniszterelnök. Úgy vélte, a tagságnak szigorúan érdemalapúnak kell maradnia, és „aláásná az Európai Unió hitelességét, ha egyes jövőbeli tagokat a »gyorsítósávra« tennénk”.
A nemzetközi sajtónak adott tájékoztatásban a miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a hazai átalakítások ütemét az uniós jog és az alapvető garanciák tiszteletben tartása határozza meg. A miniszterelnök az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában elszámoltatásról, vagyonadóról, az EU-ról és Ukrajnáról is beszélt – ismertette a 24.hu.
