Súlyos szabadságvesztést rendel a törvény a kegyeletsértőkre
A temetők csendjét megzavaró és a síremlékeket megkárosító cselekményeket a magyar büntetőjog kiemelt szigorral kezeli. A hatályos törvényi szabályozás nem kezeli egyszerű tulajdon elleni szabálysértésként a sírkertekben végrehajtott pusztítást.
A Büntető Törvénykönyv 371. paragrafusa külön minősített esetként nevesíti a temetési helyek megrongálását. A jogszabály kimondja, hogy bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki temetési helyet, temetkezési emlékhelyet vagy a halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg.
A jogi minősítés még súlyosabbá válik, amennyiben az elkövető nem elégszik meg a rongálással.
A Btk. szerint, ha valaki a temetési helyet vagy az emlékre rendelt tárgyat teljesen megsemmisíti, a büntetési tétel egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztésre emelkedik.
Magyar Péter a bejegyzésében békés, csendes, szeretetteljes emlékezést kívánt mindenkinek – ismertette az Index.
Miközben más politikai szereplők is megosztották emlékező gondolataikat – Karácsony Gergely főpolgármester köszönetet mondott a temetői látogatásokat segítő dolgozóknak –, a dobozi eset rávilágított a sírkertek védelmének törékenységére.
