Kapcsolódó cikk
Varga Judit: a kormány nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában, ez szuverenitási kérdés
A kormánynak hatalmas a nyomás a vállán, ugyanis a 10,4 milliárd eurót jelentő helyreállítási alap forrásaihoz augusztus végéig kell teljesíteni a szigorú brüsszeli elvárásokat. A magyar államnak 27 jogállamisági és korrupcióellenes mérföldkövet kell abszolválnia, amelyekben az előző vezetés 2023 vége óta semmilyen érdemi előrelépést nem tett. A korábbi miniszter, Bóka János is elismerte egykor, hogy az uniós testület folyamatosan hiányolta a vállalások megfelelő megvalósítását az Orbán-kormány részéről.
Börtönnel fenyeget Magyar Péter
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az alapítványok és az Integritás Hatóság jogköreinek bővítése mellett a vagyonnyilatkozati rendszer teljes szigorítására is sor fog kerülni. Az új szabályok értelmében brutális következményei lesznek annak, ha egy politikus hamis adatokat szolgáltat vagy el akar titkolni valamit a hatóságok elől. A kormányfő egyértelművé tette, hogy a törvényszegők akár 2 év letöltendő börtönt is kaphatnak a jövőben, legyen szó országgyűlési képviselőkről vagy magáról a köztársasági elnökről.
Kapcsolódó cikk
Laura Kövesi: Az Európai Ügyészség a legelső uniós eszköz, amely megvédi a jogállamiságot
A kíméletlen elszámoltatás részeként a kormányfő egy történelmi jelentőségű döntést is bejelentett a brüsszeli irodából a nyilvánosságnak. Magyar Péter megerősítette, hogy a kabinet rövidesen hivatalosan is benyújtja az ország csatlakozási szándékát a hírhedt Európai Ügyészséghez (EPPO). A miniszterelnök szerint ez az azonnali lépés a vagyonvisszaszerzési és a korrupcióellenes fellépésük egyik legfontosabb, megkerülhetetlen alappillére lesz az új rendszerben.
Sokkoló ürességet hagytak hátra
Az uniós források megszerzését drasztikusan nehezíti, hogy Magyar Péter elmondása alapján a bukott rendszer úgy adta át a kormányzást, hogy szinte semmi nem volt az asztalon, amire az új vezetés érdemben építhetett volna. Ennek ellenére a miniszterelnök rendkívül bizakodó a tárgyalásokat illetően, és úgy véli, hogy nagyon közel vannak a végső politikai megállapodáshoz. Az elmúlt hetek megfeszített munkájának köszönhetően rengeteg fontos ügyben, köztük a közérdekű vagyonkezelő alapítványok sorsának kérdésében is sikerült dűlőre jutni.
Kapcsolódó cikk
„Szerezzen jobb kémeket” – Magyar Péter brutálisan megalázta a hazugságon kapott újságírót
A mostani brüsszeli út nemzetközi diplomáciai szempontból is kiemelkedő jelentőségű, hiszen a miniszterelnök Mark Rutte NATO-főtitkárral és Bart De Wever belga kormányfővel is asztalhoz ült a nap folyamán. A Politico értesülései szerint a pénteki bizottsági csúcstalálkozó kisebb csúszásának hátterében az állt, hogy az uniós testület előzetesen látni akarta a helyreállítási alap elköltéséről szóló tervek hivatalos magyar módosítását. Ezt a létfontosságú dokumentumot a korábbi kabinet a folyamatos késlekedések és a homályos projektek miatt soha nem volt hajlandó benyújtani a testületnek.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok átláthatóságának megteremtése elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar hallgatók újra részt vehessenek az Erasmus oktatási csereprogramokban, miután a bizottság még 2024 végén tucatnyi súlyos hiányosságot állapított meg a hazai egyetemi modellváltás kapcsán.
Az Európai Bizottság szóvivői egyelőre rendkívül szűkszavúan és kimérten nyilatkoztak a sajtótájékoztatókon a készülő új magyar tervezetekkel kapcsolatban. Paula Pinho vezető szóvivő csütörtökön is élesen kitért a konkrét újságírói válaszok elől, így a tárgyalások pontos kimenetele csak a pénteki csúcstalálkozó lezárulta után derülhet ki a nyilvánosság számára. A magyar kormányra nehezedő tét óriási, hiszen a brüsszeli elvárások teljesítésén múlik a gazdaság stabilizálása és a befagyasztott pénzcsapok végleges megnyitása.
Kapcsolódó cikk