Magyar Péter brüsszeli tárgyalásai után felgyorsult az uniós források elosztása

Az elbocsátás árnyékában a Tisza-kormány a kulisszák mögött gőzerővel pörgette fel az előző kabinet által hátrahagyott Gazdaság-újraindítási akcióterv végrehajtását. A koronavírus-járvány idején megálmodott, de a befagyasztott brüsszeli pénzek miatt sokáig csak papíron létező program most hirtelen valósággá vált, miután az új miniszterelnök sikeres tárgyalásokat folytatott az Európai Unió központjában. A Magyarország helyreállítási és ellenálló-képességi tervéhez kapcsolódó lista kibővítése azt mutatja, hogy az adminisztráció egyetlen percet sem akar veszíteni a frissen megnyílt pénzcsapok alatt. Ki fogja felügyelni azt az irdatlan mennyiségű tőkét, amely az elkövetkező hetekben árasztja el a hazai energetikai szektort a megkötött alkuk nyomán? A határozat konkrét összegeket és szigorú célokat is megfogalmazott, amelyek azonnali intézkedéseket követeltek a tárcavezetőktől az irodákban. A tervek szerint 53 milliárd forintos keretösszeget különítenek el az okos villamosenergia-fogyasztásmérők tömeges telepítésére, miközben a megújuló energiaforrások hálózati integrálására egy gigantikus, 480 milliárdos csomagot nyitnak meg a pályázók előtt. A fejlesztések volumene és a szoros európai határidők miatt a kormányzatnak azonnal cselekednie kellett, nehogy a rendelkezésre álló források visszakerüljenek a közös uniós kasszába. A gigaprojektek zökkenőmentes beindításának felelősségét a miniszterelnök közvetlenül a vidék- és településfejlesztési miniszter nyakába varrta a hivatalos dokumentumokban.

Lőrincz Viktória és Mészáros Lőrinc birodalmának elkerülhetetlen találkozása

A Lőrincz Viktória asztalára landolt feladat nem tűr halasztást, a miniszternek azonnal gondoskodnia kell a két masszív villamosenergia-hálózati program végrehajtásának megindításáról. A feszített tempójú munkát azonban beárnyékolja az a tény, hogy a piac jelenlegi szerkezete miatt az új kormány sem tudja egy csapásra kikerülni a NER által felépített, áthatolhatatlan energetikai hálózatot. Az elosztó hálózati és átviteli engedéllyel rendelkező, monopolhelyzetben lévő gigacégek névsora egyértelművé teszi, hogy a pályázati milliárdok jelentős része az eddig is jól ismert szereplőknél fog landolni a folyamat végén. Képes lesz-e a tárcavezető olyan ellenőrzési mechanizmusokat beépíteni a rendszerbe, amelyek megakadályozzák a korábbi, vitatott közbeszerzési gyakorlatok megismétlődését az iparágban?

A legfrissebb kormányhatározat nyíltan nevesíti azokat a kedvezményezetteket, akik egyáltalán rajthoz állhatnak a több mint félezer milliárd forintos energetikai tortáért. A listán a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által engedélyezett E.ON és MVM különböző regionális leányvállalatai mellett ott szerepel az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. is. Ez az a pont, ahol az elszámoltatást ígérő új hatalom kénytelen szembenézni a fizikai valósággal: a szóban forgó vállalat közvetlenül Mészáros Lőrinc tőzsdei birodalmának az ékköve, amely nélkülözhetetlen a hazai áramellátás fenntartásához. A több százmilliárdos pályázati források elosztásának szigorú felügyelete most az újonnan kinevezett tisztségviselők legkeményebb vizsgája lesz a nyilvánosság kutató tekintete előtt.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szakemberei a napokban egy átfogó, fogyasztóvédelmi fókuszú vizsgálat keretében kezdték el ellenőrizni a hálózati engedélyesek, köztük a milliárdos pályázatokra készülő energetikai cégek mindennapi működését és az ügyfélkezelési protokolljaikat.

A hazai energiapiac és a területfejlesztés színfalai mögött zajló személyi és pénzügyi átalakítások soha nem látott feszültséget generálnak az államigazgatás minden szintjén. Miközben a volt rendszer káderei fokozatosan elveszítik a maradék befolyásukat az uniós pénzcsapok felett, az új vezetésnek azzal a kellemetlen ténnyel kell megküzdenie, hogy a fizikai infrastruktúrát még mindig a korábbi évtized haszonélvezői birtokolják az országban. A milliárdok elköltése körüli nyílt és rejtett hatalmi harcok kimenetele hosszú évekre meghatározhatja Magyarország modernizációját és a politikai elit hitelességét. Vajon az azonnali menesztések és a sebtében meghozott határozatok elegendőek lesznek ahhoz, hogy a Tisza-kormány átvágja a NER által hátrahagyott legvastagabb gazdasági csomókat is a fővárosban?