Magyar Péter 5 napos határidőről és súlyos vádról írt

Magyar értelmezése szerint Sulyoknak az elfogadott módosítás kézhezvételétől számított 5 napon belül kellene aláírnia a szöveget. Azt is állította, hogy az államfő az Alaptörvény módosítását tartalmilag nem vizsgálhatja, és csak közjogi érvénytelenség gyanúja esetén fordulhat előzetes normakontrollért az Alkotmánybírósághoz. A miniszterelnök szerint ilyen eljárási hiba nincs, ez azonban az ő jogi álláspontja, nem közzétett alkotmánybírósági döntés. Az 5 napos határidő említése önmagában azt sem bizonyítja, hogy Sulyok milyen döntésre jutott. Erre az értelmezésre épült a Fidesz beavatkozásáról szóló vád. Magyar Péter szerint a Fidesz szerda környékén „kézi irányításra” tért át a Sándor-palotában, Gulyás vezetésével pedig előre megírta a Sulyoknak tulajdonított beadványt. Polt Pétert azzal vádolta, hogy az Alkotmánybíróságon készen áll az ügy elhúzására. A bejegyzés nem mellékelt dokumentumot, levelezést vagy más ellenőrizhető bizonyítékot ezekhez a kijelentésekhez, ezért mindhárom közlést Magyar állításaként kell kezelni. A Sándor-palota nyilvános közleményei sem erősítették meg, hogy a Fidesz ilyen utasítást adott volna. Gulyás határozott tagadása után Sulyok korábbi, hivatalos álláspontja vált különösen fontossá.

Sulyok Tamás hivatalos álláspontja más közjogi kérdést emelt ki

A Sándor-palota 2026. július 9-i közleménye szerint a javaslat több ponton sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét. Ez az államfő alkotmányos kifogása, de nem erősíti meg Magyar későbbi állítását arról, hogy a Fidesz utasítást adott volna neki. Sulyok korábban azt is közölte, hogy nem lát okot a lemondására, és egy politikai kinevezett utód lehetőségétől tart. A megbízatásának megszüntetését célzó tervezet a mandátumkorlátozást és más közjogi változtatásokat is egyetlen csomagban rendezi. A következő kérdés ezért az lett, mit tesz a parlament, ha Sulyok nem ír alá.

Magyar azt üzente, hogy az Országgyűlés megfosztási eljárást indít, ha az államfő 5 napon belül nem írja alá a módosítást. A kormányfő értelmezése szerint az eljárás megindítása után Sulyok már nem gyakorolhatná a jogköreit, az aláírás pedig az Országgyűlés elnökére szállhatna. E lépések a bejegyzés időpontjában még nem történtek meg, ezért nem lezárt közjogi tények, hanem Magyar által felvázolt forgatókönyv részei. A megfosztási eljárás külön parlamenti és alkotmányos lépéseket igényelne, nem az aláírás elmaradásának automatikus következménye. A Fidesz válasza később már szervezeti következménnyel is járt.

Gulyás Gergely a délelőtti cáfolat után lemondott a Fidesz-frakció vezetéséről, de döntését a mandátumkorlátozással indokolta, nem Magyar vádjának elismerésével.

Magyar Péter vádjából így egyelőre annyi ellenőrizhető, hogy nyilvánosan megnevezte Gulyást, Sulyokot és Poltot, valamint kilátásba helyezte a megfosztási eljárást. Az állítólagos fideszes utasítás és a kész beadvány létezését független forrás vagy bemutatott dokumentum nem igazolta, miközben az érintett ellenzéki politikus tagadott. Gulyás későbbi lemondásából sem következik, hogy a miniszterelnök állítása igaz lenne. A közjogi konfliktus következő bizonyítható állomását ezért a parlament hivatalos szavazási eredménye, majd Sulyok dokumentált döntése jelentheti. Addig a politikai vád és az intézményi tény közötti határt világosan fenn kell tartani.