Magyar Péter az új hivatalok felállításával védekezik
Az ellentámadás részeként a miniszterelnök tételesen felsorolta azokat a friss intézkedéseket, amelyek a megítélése szerint éppen a jogállamiság megerősítését szolgálják a korábbi kormánnyal szemben. Sikerül-e a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításával ténylegesen visszaszerezni a kiszervezett közpénzeket, vagy az új intézmény csupán egy szimbolikus fegyver marad a politikai ellenfelekkel szembeni leszámolásban? A posztban nyílt utalás történt az államfői pozícióra is, hiszen a kormányfő egy, a pártállam kiépítésében részt vevő „Orbán-báb” leváltásával indokolta az alaptörvényi beavatkozás szükségességét. Mennyiben tekinthető demokratikus lépésnek a legmagasabb közjogi méltóság alkotmányos úton történő eltávolítása, még akkor is, ha azt a jogállamiság helyreállításának a szándékával magyarázzák a döntéshozók?
A korábbi iPad-es alkotmányozás is előkerült a vitában
A miniszterelnök különösen komikusnak minősítette a jogállamiság miatti aggódást egy olyan politikus szájából, aki a kritikák szerint korábban maga is viccet csinált a hazai alkotmányozás intézményéből. Rá lehet-e sütni a hiteltelenség bélyegét a jelenlegi ellenzéki aggályokra csupán azáltal, hogy a kormánypárt folyamatosan a 2011-es, rendkívül gyorsított tempójú alaptörvény-alkotási folyamatokra emlékezteti a nyilvánosságot?
Kapcsolódó cikk
A bejegyzés egy egyértelmű fricskát is tartogatott a Fidesz belső döntéshozatali mechanizmusaival kapcsolatban, megkérdőjelezve a vizionált krízis valódi súlyát. Valóban akkora alkotmányos vészhelyzet fenyegeti-e az országot, ha az ellenzéki frakcióvezető a szombati bejelentés ellenére csupán a hétfői napra hívja össze a saját képviselőcsoportját a teendők megvitatására?
A kormányfő a bejegyzésében nyíltan utalt Szájer József korábbi európai parlamenti képviselő 2011-es nyilatkozatára, amelyben a kormánypárti politikus elismerte, hogy Magyarország új Alaptörvényének a szövegét az iPadjén írta és szerkesztette a brüsszeli utazásai során.
A hétvégi üzenetváltás tökéletesen rávilágít arra a kommunikációs háborúra, amely a Tisza-kormány alkotmánymódosító tervei és a korábbi kormánypárt között zajlik az ország jövőbeli berendezkedéséről. A vitába időközben bekapcsolódó Orbán Viktor és a Fidesz vezérkara a jogállamiság lebontásaként értelmezi a reformokat, miközben a jelenlegi adminisztráció pontosan az ő korábbi, rendszerszintű átalakításaikra hivatkozva legitimálja a drasztikus közjogi beavatkozásokat. A következő napok frakcióülései és parlamenti vitái fogják meghatározni, hogy az egymásnak feszülő narratívák közül melyik válik uralkodóvá a magyar társadalom szemében az alaptörvényi módosítások végszavazásáig.
Kapcsolódó cikk