Agglomerációs közlekedési reform és kerületi ellenállás a parkolási bevételek miatt
A pénzügyi tűzoltás mellett az FKT újraindításának másik fő pillére a közlekedési struktúra átalakítása. A miniszterelnök bejegyzése szerint a kabinet és a városháza szándéka, hogy „új alapokra helyezzük Budapest és az agglomeráció közösségi közlekedését: egységesebb szervezéssel, összehangoltabb szolgáltatásokkal és kiszámítható, 50-50%-os állami-fővárosi finanszírozással”. A terv része egy közös regionális közlekedési térség kialakítása, a beruházások egységesítése, valamint a jelenleg kerületenként eltérő parkolási rendszer fővárosi szintre emelése is.
A parkolási díjak központosítása ugyanakkor azonnali feszültséget váltott ki a helyi szinteken. Hat budapesti kerület – Terézváros, Erzsébetváros, Józsefváros, Ferencváros, Angyalföld és Zugló – polgármesterei közös nyilatkozatban tiltakoztak a forráselvonás ellen, elfogadhatatlannak nevezve, hogy a mintegy 9 milliárd forintnyi kerületi bevétel elkerüljön tőlük, miközben az utcák fenntartási terhei náluk maradnának; a polgármesterek akár az Alkotmánybírósághoz is fordulnának. A cél Budapest pénzügyeinek rendezése, működőképességének megőrzése, és egy olyan rendszer kialakítása, amelyben a kormány, a főváros és a kerületek egymás partnerei. A megállapodás következő konkrét lépéseként a fővárosnak október 15-ig kell átutalnia az esedékes adósságokat a kincstárnak, a minisztériumi felügyelő kirendelésével párhuzamosan pedig megkezdődnek a 2027-es adómértékekről szóló érdemi tárgyalások, hiszen Magyar Péter összegzése szerint „a jó kezdet már félsiker”.
