Milliárdosok vagyonadója és emelkedő vállalati terhek
A kormány számításai szerint a kiadásnövelő lépések és az adócsökkentések összesen több mint 2100 milliárd forintot tesznek ki. Ennek előteremtéséhez a kabinet felszámolja a sporttao rendszerét, amelynek helyére 150 milliárd forintos közvetlen költségvetési keretet illeszt, és bevezeti a milliárdosok külön vagyonadóját, amelytől évi 200 milliárd forintot remél.
A vállalkozási szférában a társasági adó kulcsa 9 százalékról 11 százalékra emelkedik, a reklámadó mértékét pedig 3,75 százalékra növelik a korábbi nulláról. A társasági adó és az innovációs járulék emeléséből 260 milliárd forintos, az energiacégek magasabb befizetéseiből pedig 100 milliárd forintos többletbevételt vár a kormányzat, miközben a kiskereskedelmi különadó esetében az 1 és 50 milliárd forint közötti forgalmi sávra 0,45 százalékos kulcsot vetnek ki.
A tervezet szigorítja a cégautó-használat kedvezményeit is a második gépjárműtől, továbbá drágulnak az égetett szeszes italok, a dohánytermékek, és emelkedik a bányajáradék összege. A költségvetési hiánycélt a kormány 4,9 százalékos szinten rögzítette, amit egy 300 milliárd forintos általános biztonsági tartalékkal egészítenek ki a váratlan sokkok kivédésére. A költségvetési számok ismertetése után azonnal elszabadultak az indulatok, amikor Magyar Péter felszólalásában közvetlenül a Bóka János vezette frakciónak címzett súlyos szavakat.
