Jogi kiskapuk és a döntő szavazás pontos menetrendje
A jogi elemzések szerint nem teljesen egyértelmű, hogy a beterjesztett szövegváltozat valóban azonnal ellehetetlenítené-e az FTC vezetőjét. Bár a miniszterekre és államtitkárokra pontos szabályok vonatkoznak, a korábbi országgyűlési képviselőket illetően a tervezet megfogalmazása jogértelmezési vitákra adhat okot.
Erre a bizonytalanságra maga az elnök is kitért, amikor a jövőbeli lehetőségeit latolgatta. „Bízom az országgyűlés bölcsességében. Ha mégis elfogadják, utána kitaláljuk, mit csináljunk és megnézzük, mit tehetünk” – nyilatkozta az eseményen.
A jogalkotási folyamat a tervek szerint november elején kezdődik az Országgyűlésben az általános vitával. A parlament a zárószavazást a tervek szerint november végén tartja meg, ami után végleg eldől a szabályozás sorsa.
A tervezet ráadásul nem azonnal, hanem a Magyar Közlönyben való kihirdetését követő 45. napon lépne hatályba. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett tisztségviselőknek csak 2027 elején kellene írásban nyilatkozniuk a tisztségeik összeférhetetlenségéről.
Politikai elemzők, köztük Deák Dániel szerint a zöld-fehér klub tisztújítása a jobboldal ellenállóképességét mutatja a parlamenti szándékokkal szemben. Ezzel párhuzamosan a jogi szakértők arra számítanak, hogy a hatálybalépés után elhúzódó bírósági eljárások kezdődhetnek a vezetői pozíciók körül.
Magyar Péter korábbi közlése szerint az új szabályok Kubatovra is vonatkoztak volna, ám jogászok szerint nem biztos, hogy a most ismert szöveg tényleg érinti a Fradi elnökét – írta meg a 24.hu.
