A washingtoni terv és a diplomáciai realitások
A nemzetközi visszhangot kiváltó ügy hátterét a Wall Street Journal tényfeltáró cikke adta, amely beszámolt arról, hogy Donald Trump elnök adminisztrációja Orbán Viktor volt miniszterelnököt mérlegelte lehetséges jelöltként az Egyesült Nemzetek Szervezete élére. Az amerikai elképzelés szerint a volt magyar kormányfő egyfajta kompromisszumos vezető lehetne Washington, Moszkva és Peking között.
A sajtóértesülések szerint a felvetésre a volt kormányfő is nyitott lett volna, amennyiben biztos győzelmi garanciák mutatkoznak a nemzetközi színtéren. A helyzet aktualitását az adja, hogy az ENSZ Információs Szolgálatának adatai szerint a jelenlegi főtitkár, António Guterres megbízatása az év végén hivatalosan lejár, így megnyílik a verseny az utódlásért.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, Moszkva már jelezte, hogy a szabályok kizárják a támogatást. A Kínai Külügyminisztérium szintén az új főtitkár kiválasztásával összefüggésben hangsúlyozta, hogy „az új főtitkárnak tiszteletben kell tartania az ENSZ Alapokmányát, megfelelő diplomáciai tapasztalattal kell rendelkeznie”. Bár a távol-keleti diplomácia nem zárkózott el a párbeszédtől, álláspontjuk szerint a vezető személyének szigorú jogi és szakmai feltételeknek kell megfelelnie.
A szakértők ugyanakkor rendkívül szkeptikusan értékelik egy ilyen jelöltség esélyeit a Biztonsági Tanácsban. Lattmann Tamás nemzetközi jogász a felvetésre reagálva rámutatott: „Rögzíteném az elején: az egészet nem tudom komolyan venni”.
A nemzetközi jogász szerint a választási folyamat során a nyugati állandó tagok, mint az Egyesült Királyság vagy Franciaország vétójoggal rendelkeznek a Biztonsági Tanácsban. Emiatt egy vitatott megítélésű politikus támogatása a gyakorlatban szinte kizárt az észak-atlanti szövetségesek jóváhagyása nélkül.
A magyar miniszterelnök szerint az ENSZ-t nem egy olyan maffiafőnöknek kellene vezetnie, akinek a volt miniszterei közül hárman letartóztatásban vannak – írta meg a 444.
