Jogi kötöttségek a költségvetés benyújtásakor
A 2027-es központi költségvetési javaslat benyújtása után azonnal felszínre törtek a szakmai kérdőjelek az intézményi finanszírozás arányai miatt. Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben tartott napirend előtti felszólalásában fejtette ki a kabinet álláspontját.
A kormányfő elmondta, hogy a költségvetési törvénytervezet bizonyos fejezetei a végrehajtó hatalomtól független közjogi szervezeteket érintenek, amelyek önállóan alakítják ki büdzséjüket.
A hatályos törvények értelmében az Állami Számvevőszék vagy az Országos Bírói Hivatal mellett a hasonló jogállású szervek javaslatait a kormánynak kötelező érdemi változtatás nélkül a parlament elé terjesztenie.
A miniszterelnök parlamenti felszólalásában rámutatott a helyzet eljárási kényszerére: „A benyújtott tervezet a ma hatályos törvények szerint egy átalakítás kellős közepén készült, ami még nem öltött jogi formát, azt törvényesen nem lehetett átvezetni a költségvetés tervezetén.”
A kormányzó Tisza Párt vezetése ezért a törvényi kötöttségek betartásával nyújtotta be az induló változatot, miközben a vitatott szerkezet azonnali felzúdulást váltott ki.
A benyújtott javaslat tételes sarokszámai ugyanis a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Kulturális Alap esetében is váratlan arányokat rögzítettek.
