Ügyészségi állítások és az intézményi elszámoltatás
A miniszterelnök a parlamentben szót ejtett a 2024-ben történt telefonos incidenséről is, azt állítva, hogy a korábbi eljárás valójában a politikai ellehetetlenítését célozta. Magyar Péter kijelentette, hogy közvetlen üzenetet kapott az ügyben eljáró volt vezetőtől, aki hajlandó vallomást tenni a nyomozásra nehezedő korábbi politikai nyomásról.
A kormányfő név szerint Fürcht Pált, a Központi Nyomozó Főügyészség júniusban lemondott vezetőjét nevezte meg, aki állítása szerint a Schadl–Völner-ügy irataival kapcsolatban is kész vallomást tenni. Magyar Péter felidézte a 2024. márciusi ügyészségi meghallgatását, azt állítva, hogy a volt vezetőt akkor a valós politikai kapcsolatok elhallgatására kényszerítették.
A vádhatóság országos szerve határozottan vitatja az elhangzottakat. A Legfőbb Ügyészség korábban kiadott állásfoglalásában rögzítette, hogy „Fürcht Pál a lemondásában tényszerűen valótlanságokat állított az ügyek politikai befolyásolásáról, amelyek nyilvánosság előtti cáfolata a folyamatban lévő ügyekre tekintettel jelenleg nem lehetséges”.
A politikai és jogi viták hátterében a Központi Nyomozó Főügyészség célszerűségi okokból saját hatáskörébe vonta az aranykonvojügy nyomozását is. A miniszterelnök arról beszélt, hogy a rendszerváltás nem ért véget április 12-én, mert amíg a közpénzek védelmére létrehozott szervek nem teszik a dolgukat, addig a Tiszának is van még dolga – írta meg a 444.
