Az áprilisi választási győzelem óta eltelt hónapok alábbhagyták a Tisza Párt körüli kezdeti eufóriát. A hatalmas lakossági lelkesedés csillapodásával a választók figyelme a tényleges kormányzati teljesítményre terelődött, a felszínre kerülő személyzeti problémák és szakmai mellényúlások pedig gyorsan meglátszottak a népszerűségi mutatókon is. A helyzetet elemző szakértők szerint a miniszterelnök folyamatos nyilvános szereplése mögött nem csupán kampánylendület, hanem kényszerű válságkezelés is húzódik – írta meg a Index.

A közvélemény-kutatási adatok kisebb-nagyobb mértékű csökkenése természetes velejárója a kormányzásnak, a miniszterelnök azonban érzékeli a kockázatokat. A folyamatos jelenlét elengedhetetlen a figyelem megtartásához, miközben a szakmai munkában már az első komolyabb repedések is megjelentek. Különösen igaz ez a kiemelt intézményekre, mint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, ahol Unger Anna megválasztása körüli viták gyorsan megtépázták a lakossági bizalmat

Magyar Péter és a kormányzati személyi válság

A miniszterelnök szinte megszakítás nélkül a nyilvánosság előtt szerepel, amit sokan a személyiségéből fakadó sajátosságnak tekintenek. A szakértők szerint a politikus „ott ül a csónakban, slim fit ingben, és különböző szakértők társaságában mondja el, hogy éppen mit kell csinálni”, a folyamatos jelenlét mögött azonban mélyebb szerkezeti problémák húzódnak. A gyakori szereplések és a parlamenti felszólalások ráadásul a külföldi megfigyelők és ellenérdekelt titkosszolgálatok számára is értékes információkat nyújtanak a kormányfő döntési mechanizmusairól és a kabinet sebezhető pontjairól.

Az Országgyűlésben látott politikai megnyilvánulások, a miniszterelnök „kifakadásait, kiborulásait, hangulatváltozásait, időnként már-már hisztijeit” megmutató pillanatok jól kirajzolják a kormányzaton belüli feszültségeket. Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint a folyamatos miniszterelnöki jelenlét részben kényszer, mert a kabinet több tagja nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A szakember megjegyezte, lassan már kezdi azt gondolni, hogy „a kormány tagjainak legalább a felét ki kéne rúgni, le kéne váltani”.

Elkerülhetetlennek tűnik a korai kormányátalakítás

A kampányban kiemelten kezelt intézmények sem tudták elkerülni a korai politikai sérüléseket. A vagyonvisszaszerzési hivatal körüli csaták jól mutatják, hogy a kiemelt prioritások sem működnek fennakadások nélkül. A korábban zászlóshajónak tekintett projekt esetében „nem arról van szó, hogy ez a nagy zászlóshajó kifut az óceánra, ott meghódít mindent és elvégzi a feladatát, hanem már a kikötőben állva lövéseket szenvedett el”.

A miniszteri kar gyenge teljesítménye miatt elemzői várakozások szerint egy éven belül elkerülhetetlenné válik a kormányátalakítás. Bár egy ilyen lépés nyílt beismerése lenne annak, hogy a miniszterelnök korábban nem a megfelelő embereket választotta ki a tárcák élére, egy-két tárcavezető cseréje a politikai kockázatok ellenére is hamarosan napirendre kerülhet.