Politikai viták és a moszkvai szál
A Miniszterelnökséget vezető Ruff Bálint arról kérdezte a szakembereket, miért maradt ez a téma évtizedeken át tabusítva a magyar politikában. Magyar Péter erre reagálva kijelentette: a korábbi kétharmados felhatalmazások idején azért nem hozták nyilvánosságra a listákat, mert az iratokkal zsarolni lehetett, sejtetni és „zavarosban halászni”.
A kormánytagok rákérdeztek arra a közkeletű felvetésre is, hogy kerültek-e ki másolatok vagy fontos iratanyagok a Szovjetunióba a szocializmus éveiben. Cseh Gergő Bendegúz leszögezte, hogy ez nem városi legenda, a hidegháború alatt valóban áramlott ki dokumentáció, így a Moszkva környéki archívumok fontos forrást jelentenek a korszak kutatóinak.
A bejelentésre azonnal reagált a parlamenti ellenzék is: Bóka János fideszes frakcióvezető úgy fogalmazott, a kormánypárt ma is átveri az embereket, és a kiragadott dokumentumok elemzés nélküli publikálása nem visz közelebb a múlthoz.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter jelezte, hogy a megnyíló archívum súlyos megrázkódtatásokat okozhat a társadalomban. A tárcavezető közölte, hogy az érintetteknek és a családtagoknak felkészülten kívánnak segítséget nyújtani a feltáruló traumák kezeléséhez.
Bár a pártállami időszakban becslések szerint 150-160 ezer hálózati személy létezhetett, a megmaradt nyilvántartások alapján mintegy 60 ezer ember adata vált kereshetővé a rendszerben.
A munka legalább február 25-ig folytatódik: a nevek kereshetősége után felkerülnek a beszervezési dossziék, majd a mágnesszalagokról újonnan kimentett adatok is – írta meg a Szeretlek Magyarország.
