Kijev törvénymódosítása és a feloldódó uniós vétók
A brüsszeli tárgyalást közvetlenül megelőzően az ukrán Legfelső Tanács törvénymódosítást fogadott el a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól. Ez a jogi lépés tette lehetővé, hogy legalább 149 ukrajnai iskola kapjon hivatalosan nemzetiségi státuszt, garantálva az anyanyelv használatát a teljes oktatási folyamatban és az intézményi kommunikációban ott, ahol a diákok több mint fele az Európai Unió valamely kisebbségi nyelvén tanul.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a kormány a kisebbségi jogok törvénybe iktatásához kötötte a tárgyalások folytatását. A Külügyminisztérium korábbi tájékoztatása szerint Magyarország a nemzetiségi oktatási garanciák elfogadásáig blokkolta Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásain a belső piacról és a versenyképességről szóló tárgyalási klaszterek megnyitását. A törvénymódosítás gyakorlati átültetése így elháríthatja a magyar vétót a 2. és 3. fejezetcsoportok elől.
A kétoldalú megállapodás gyakorlati megvalósulása esetén a diplomáciai folyamat nem áll meg Brüsszelben. Magyar Péter jelezte, hogy amennyiben sikerül szilárd alapokat teremteni, a következő állomásként felmerül egy kárpátaljai csúcstalálkozó lehetősége is Beregszászon. A beregszászi tervek mellett a csúcstalálkozó hivatalos szövegeibe egy új megközelítés is bekerül. A migráció kapcsán ugyanis most először rögzítenek egy sajátos fogalmat a brüsszeli dokumentumokban.
