Az ELTE kutatója, dr. Andics Attila szerint a kutyánknak teljesen mindegy, hogy a fejünket szemből látja vagy hátulról.
Nem az arcokat vizslatják
Azt nemrég megtanultuk, hogyan számíthatjuk át kutyánk korát korszerű módszerrel emberi évekre. A tudósok azt is megállapították, hogy a kutyák vagy a macskák okosabbak-e. Most pedig egy újabb izgalmas, magyar kutatók nevéhez fűződő eredményről számolhatunk be, amely segítségével jobban megérthetjük kedvenceink viselkedését.
Annak ellenére, hogy szívhezszóló arckifejezésekkel képesek gazdáikat megenyhíteni, egy magyar kutatás szerint az emberekkel ellentétben a kutyák agyában nincs kifejezetten az arcfelismerésért felelős terület, írja a The Guardian.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Elképesztő, hogy a kutyák mennyire kiválóan ismerik fel az érzelmeket az arcokról, ugyanakkor úgy tűnik, hogy nincs arcfelismerésért felelős agyterületük[/perfectpullquote]
– mondta dr. Andics Attila, a Eötvös Loránd Egyetem Etológia Tanszékének kutatója, a tanulmány társszerzője.
Amit mindig is tudni szerettél volna a John Wick-filmek kutyáiról
Keanu Reeves látványos, pörgős akciófilmje november 13-tól a mozikban! A trilógiában John Wicknek két hűséges négylábú társa is van van. A második és harmadik részében ( John Wick: 2. felvonás és John Wick: 3. felvonás – Parabellum) egy pitbull csatlakozik a főhőshöz, akinek nem lehet tudni a nevét.
A Journal of Neuroscience című szaklapban közzétett tanulmányból kiderül, hogy húsz családi kutya, többek között labradorok, border collie-k és harminc ember agyát vizsgálták. Mind a kutyáknak, mind az embereknek egymás után videófelvételeket mutattak emberek és kutyák fejéről, szemből és hátulról. A kutatócsoport megfigyelése szerint a kutyák agya eltérő aktivitást mutatott attól függően, hogy kutya vagy ember képét látta éppen az állat. A gazdáknak talán rossz hír, hogy a kutyák agya a fajtársaikra erősebb választ adott. Aközött viszont semmiféle eltérés nem látszódott, hogy szemből vagy hátulról mutatták nekik az emberek illetve a fajtársaik fejét.
Dr. Andics Attila: Kutyák és emberek agyműködésének összehasonlítása
Az előadás a II. Kutyaetológia konferencián hangzott el 2014. november 8-án. Program: ii-kutyaetologia-konferencia-2014
Ezzel szemben az emberi agyban eltérő aktivitás játszódik le attól függően, hogy szemből vagy hátulról látunk egy fejet. Az emberekben a szemből mutatott fejek általában erősebb reakciót váltanak ki, főleg az emberi arcok.
Kutyák vagy ember?
Dr. Andics elmondta, vizsgálataik azt derítették ki, hogy a kutyákat elsősorban az érdekli, hogy embert vagy kutyát lát-e éppen. Az emberek ezzel szemben inkább az arcra koncentrálnak. Korábbi tanulmányok azt állították, hogy a kutyák agyában külön terület reagál az emberi arcra és a kutyák pofájára, de ez a mostani vizsgálatok során nem nyert bizonyosságot.
https://www.instagram.com/p/CF_eJDdB3k4/
Andicsék eredményeiből arra lehet következtetni, hogy a kutyák a kommunikációjuk során nem az arcokkal foglalkoznak. Ez nem azt jelenti, hogy tudomást sem vesznek róla, hanem a kutyák agya elsősorban nem az arcokra fókuszál.
Sophie Scott, a londoni Kognitív Idegtudományi Intézet professzora elmondta, az ismert volt, hogy az emberi agy különböző területeken dolgozza fel az arcokkal kapcsolatos különböző jellegű információkat. A most megjelent tanulmány azt állítja, hogy a kutyák agya ettől eltérően működik.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A kutyák arcfelismerő rendszere csak azt figyeli, hogy emberé-e vagy kutyáé, és nem igazán foglalkozik magával az arccal. Az egyik legfőbb módja annak, hogy a kutyák megállapítsák, kivel vannak jóban és a másik hogy érzik magát, a szaglás[/perfectpullquote]
– jelentette ki Scott.
Dr. Daniel Dilks szerint, akinek az emberi látókéreg a szakterülete az Emory Egyetemen, a tanulmány nem bizonyította, hogy nincsenek arcspecifikus agyi területek a kutyákban.
A kutyák nem állatok, hanem olyanok, mint a kisgyerekek – 85 éves Csányi Vilmos etológus
Csányi Vilmos, 1935.május 9-én született Budapesten, 1953-ban érettségizett, majd 1958-ban végzett Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar vegyész szakán. Ezt követően a Budapesti Orvostudományi Egyetem (később Semmelweis Orvostudományi Egyetem) Orvosi Vegytani Intézete munkatársa lett. Érdeklődése a biokémia felé fordult, ahol mikrobiológiai kutatásai során kémiai ismereteit a biológiával társíthatta, ahogy mondta: szakmája a vegyészet, de hobbija a díszhaltenyésztés volt.
„Az a kutyák agyában lévő terület, amely csak a kutyák képére reagál, izgalmas, de csak a tesztelt kutyák 50%-ában sikerült kimutatni ezt a területet. Érdekes lenne tudni, hogy a kutyák egyik fele miért reagál eképpen, míg a másik felük pedig nem” – nyilatkozta Dr. Dilks.
