Nyolc nappal később, április 22-én Szijjártó Péter leköszönő külügyminiszter a Telexnek adott 180 perces búcsúinterjúban szinte szó szerint ugyanezt mondta el magáról – ugrott be, miután újrahallgattam a Szijjártó-interjút. „Ha hiszik, ha nem, egy olyan ember vagyok, akit rendszeresen látnak a TV-ben és az interneten, de én azt nem nézem, nem olvasom” – mondta, hozzátéve, hogy nagykövetségi jelentésekből és a kollégái által készített anyagokból tájékozódik a világ dolgairól. Hogy a fideszes médiát sem fogyasztja, azt azzal magyarázta: „öli a lelket.”

Egy covid-os találkozó és egy titokzatos második

Majka és Szijjártó Péter viszonya jóval régebbi és bonyolultabb, mint ahogy azt a Csurran, cseppen botránya idején sokan gondolták. 2021 áprilisában a két férfi nyilvánosan is találkozott: Majka a covid által tönkretett popzenei szcéna nevében lobbizott a külügyminiszternél a koncertjegyáfa csökkentéséért és a zeneipar újraindításáért. Szijjártó nagy büszkén ki is posztolta a közös fotót – és ezzel kis arcvesztést is okozott Majkának, aki a NER-kritikus közönsége előtt hirtelen azzal a politikussal mosolygott egy képen, akit maga is megvetett. A találkozóból az iparágnak sem lett semmi: a kormány nem nyúlt hozzá a zeneipar problémáihoz.

Ezután 2025 júliusában robbant a Csurran, cseppen-botrány, amikor Majka a Campus Fesztiválon előadta a Bindzsisztán korrupt miniszterelnökéről szóló dalát, és a produkció végén eljátszotta a saját „kivégzését”. A fideszes médiatámadás azonnal megindult, és Szijjártó is reagált – de nem szokványos módon. TikTokon azt mondta: „Ez olyan csalódás. Én azt gondoltam, hogy korrektségre korrektség a válasz. Én mindig korrekt voltam, úgy érzem, a művész úrral, még nehéz időkben is, olyankor is, amikor mindketten nagyon betegek voltunk.” Majd egy sajtótájékoztatón hozzátette: „Én egészen biztosan soha nem piszkítanék oda, ahonnan segítséget kértem és kaptam is akkor, amikor a legnagyobb bajban voltam.” Ez a mondat egy második, nyilvánosság előtt ismeretlen találkozóra utalt. Amikor a HVG rákérdezett, Szijjártó sejtelmes választ adott: „Annyit még el tudok mondani, hogy ennek semmi köze a nyilvánosság előtt is ismert találkozóhoz.” Hogy Majka mikor, milyen ügyben és miért kereste meg Szijjártót egy nem nyilvános csatornán – ezt máig nem hozta nyilvánosságra egyik fél sem.

A névtelen politikus és a papír

Ez az előzmény az, ami Majka április 14-i Partizán-anekdotáját különösen élessé teszi. A rapper nem kritizálta a névtelen politikust – inkább csak leírta, hogyan működik ez a rendszer belülről. Stáb szűri a valóságot, papír kerül az asztalra, és a politikus arra válaszol, amit a papíron lát – nem azért, mert ostoba, hanem mert ez egy tudatos információs buborék, amelyet a rendszer épít köré.

Szijjártó Péter tizenkét éven át volt külügyminiszter – az ország külpolitikájának irányítója. Ha valóban igaz, hogy nem olvas híreket, nem néz hírcsatornákat, és kizárólag stábjának szűrt anyagaiból tájékozódik, akkor az az a buborék, amelyről Majka a Partizánon – névtelenül – mesélt.

Majka nem mondta ki a nevet. Szijjártó nyolc nappal később kimondta helyette – saját maga szájából.

A két férfi viszonyában van egy különösen furcsa vonás: Szijjártó mindig is azt sugallta, hogy közelebb állnak egymáshoz, mint az a nyilvánosságban látszik. A titokzatos második találkozó, a „nehéz időkben” nyújtott segítség, a korrektség-korrektségre várt viszonosság – mindez egy kapcsolatot rajzol ki, amely sokkal személyesebb volt, mint amit bármelyikük nyilvánosan bevallott. Majka a Partizánon nem árulta el a névtelen politikus nevét. De azt elmesélte, hogyan néz ki belülről az a világ, amelyet Szijjártó Péter 12 éven át irányított – és amelyből most kilép.

A Szijjártó-interjú pedig alább tekinthető meg, 46:50 másodperctől beszél arról, hogyan fogyaszt médiát.