Marina Abramović és Ulay munkatársi és szeretői viszonya ikonikus kapcsolatként véste be magát a képzőművészet történetébe. Abramović nemrég elhunyt társára emlékezik.
Örökké továbbél
Ulay, született nevén Frank Uwe Laysiepen művész, Marina Abramović társa és szeretője idén március 2-án hunyt el egy nyirokcsomó-daganatot kezelő műtét komplikációi folytán. A férfi távozása megrendítette a képzőművészet világát, hiszen nem csak egy nagyszerű alkotótól, de egy ikonikus kapcsolattól is végleg el kellett köszönnünk.
Abramović Instagram-oldalán egy rövid posztban emlékezett vissza társára, amiben első találkozásukról írt. A művésznő szerint egymásban találták meg önmagukat.
Egy különleges alkotó és ember volt ő, akit mélyen hiányolok. Ezen a napon, némi vigaszt nyújt számomra, hogy a művészete és az elismertsége örökre továbbél majd.
– írja a művésznő. Abramović az Art Forum számára mesélt részletesebben gyászáról és Ulay-jel való kapcsolatáról.
Kéz a kézben?
Ulay és Abramović számtalan kalandon és hullámvölgyön vannak túl. A se veled, se nélküled kapcsolat izgalmas eseményeken vitorlázott éveken keresztül. Körbeutazták Európát, ez idő alatt egy Citroën autóban éltek a kutyájukkal, de végiggyalogoltak a Kínai nagy falon is 1998-ban. Többek között itt tanúsította, hogy emberfeletti fizikummal bír, és ezután vádolták meg Marina Abramović-ot azzal, hogy sátánista nézeteket vall. A művésznő tagadja a feltételezéseket.
Kapcsolódó cikk
Érdekes adalék, de a rengeteg megpróbáltatás után a kapcsolatuk pont a Kínai nagy falon ért véget. A két végéről indultak el, hogy a közepén majd találkozzanak és végleg lezárják évekig tartó viszonyukat. Marina Abramović ennek ellenére hálával és szeretettel gondol társára.
Kapcsolódó cikk
Egy férfi Marina Abramovićot a „művészetért” verte fejbe egy festménnyel
Azonban nemcsak Ulay, de Marina Abramović művészete is minden bizonnyal tovább él majd. Felejthetetlen performanszai jelentős hatással bírnak a képzőművészetre. Egyik ikonikus előadását az Animal Crossingban is rekonstruálta egy művész.
