Populizmus és az elszámoltatás lassúsága
A gazdaságpolitikát értékelve Márki-Zay Péter óvott a populista intézkedések fenntartásától, mert szerinte az ilyen lépések tönkreteszik az ország gazdasági alapjait. Példaként hozta fel a rezsicsökkentés jelenlegi formáját, amely véleménye alapján versenyképtelenné teszi a hazai vállalatokat, és a termelőegységek leállásához vagy bezárásához vezethet. Úgy vélte, a tisztán populista kormányzás elkerülhetetlenül elszegényedéshez vezet.
Éles megfogalmazásokat használt az elszámoltatási folyamatok lassúságával kapcsolatban is. Párhuzamot vont a százmilliós nagyságrendű ügyekben eljáró hatósági szigor és a milliárdos vagyoni visszaélések gyanúja között. Kifejtette, hogy ha kisebb súlyú ügyekben indokolt a kényszerintézkedések alkalmazása, akkor a korábbi rendszer kulcsfiguráival és a nagyvállalkozókkal szemben is határozottabb jogi lépésekre lenne szükség.
A Mészáros Lőrinc által tett nyilatkozatokra reagálva visszautasította azt a megközelítést, amely nemzeti tőkésként hivatkozik az állami megrendelésekből meggazdagodott szereplőkre. Meglátása szerint a vagyonzár alá vételek elmaradása az elszámoltatási szándék hiányát jelezheti. Ugyanakkor a politikai színtér átrendeződésében más korábbi vezető kormánypárti szereplők lépéseire is kitért. Lázár János váratlan lemondásának hátterében Márki-Zay egy olyan rejtett Orbán-üzenetet azonosított, amely gyökeresen más megvilágításba helyezi a fideszes politikus távozását.
