A francia rendezőnő az első, aki a Cannes Filmfesztivál 72 éves történelmében elsőként díjat nyert fekete bőrűként. Atlantique című filmje napjaink egyik legkomolyabb problémájára refelketál, humorral és természetfeletti elemekkel.
A helyszín Dakar, Szenegál, ahol rengeteg fiú és férfi tűnik el, átszelve az óceánt, kockáztatva az életüket egy jobb jövő reményében. Mati Diop az otthon maradt asszonyok és barátnők szemszögéből mondja el napjaink menekültválságát. Ahogyan Diop fogalmazott, úgy kell elképzelni, mint az Odüsszeusz története Penelopé nézőpontjából.
A rendezőnek Sylvester Stallone adta át a díjat. Beszédében Dakarnak és Szenegálnak dedikálta az elismerést, és a ceremónia alatt Diop felhívta a színpadra az alkotókat, a barátokat és a producereket, miközben elmondta, hogy a forgatás alatt csodálatos emberekkel találkozott, és az egész egy kalandnak fogható fel. A rendezőnő 2009-ben készített egy rövid dokumentumfilmet, amely hangot adott Szenegál eltűnt férfijainak, akik közül majdnem 2300-an haltak meg Európa felé vitorlázva. Ez volt az előzménye az Atlantique-nak.
Az egyenlőtlenségek okozta társadalmi erőszakről szóló film, az Élősködők nyerte a 2019-es Cannes Filmfesztivál Arany Pálma-díjat
A gazdatest, a Snowpiercer – Túlélők viadala, az Okja rendezője tízévnyi nemzetközi kitérő után forgatott ismét a hazájában. És ennek eredményeként egy tőle megszokott hangvételű, besorolhatatlan szociális tragikomédiát készített. Bong Dzsun Ho nem először választotta a szórakoztató zsáner műfaját, hogy hangsúlyosabban és szimbolikusan tudja megmutatni a szociális viszonyokat egy olyan világban, ahol a társadalmi különbségek igazságtalan módon növekednek.
Diop szellemvárosként tekintett Dakarra, ahol minden nagyon sötét és reménytelen, ez adta az alaphangulatát a filmnek.
A forgatás előtt beszélgetett a helyi nőkkel, akik őszintén elmondták, hogy férfiakból élnek, és nem egyszer, hasznot is húznak belőlük.
A francia rendezőnőnek azért is volt fontos leforgatni a filmet, mert úgy érezte, végre kifejezheti magát, visszatérhet az afrikai gyökereihez, amelyre Franciaországban nem igazán volt lehetősége. Az Atlantique egy egyedülálló film, amely úgy beszél a menekültválságról, hogy közben tiszteletben tartja a közösséget kulturális szempontból. Mindezt az okok bemutatásával, és némi keserű humorral.
