Hivatali különbségek és diplomáciai akadályok
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a hatóságok gazdasági csalás megalapozott gyanúja miatt kezdeményeztek nemzetközi elfogatóparancsot az ügyben. A bírósági szóvivő most részletesen ismertette a két típusú intézkedés eltérő mechanizmusát. Amíg az uniós tagállamokban az eljárás gyors és nagyrészt formális adminisztrációra épül, a távolabbi országok esetében sokkal összetettebb folyamat veszi kezdetét.
Bozó Gergő ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: „Az alapvető különbség a két elfogatóparancs között, hogy amíg az európai az uniós együttműködésnek köszönhetően inkább egy szakmai fókuszú automatizmus, addig a nemzetközi elfogatóparancsok esetében belép a diplomácia és a politika is”.
A nemzetközi körözés kiadásához a nyomozási bírónak formális végzést kell hoznia, amelyet eljuttatnak az Igazságügyi Minisztériumnak és a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak is. A NEBEK feladata, hogy az adatokat elhelyezze a nemzetközi rendőri szervezetek nyilvántartásaiban.
Harmadik ország esetén az elfogást követően a kiadatás alapfeltétele az úgynevezett kettős büntethetőség elve, vagyis a feltételezett bűncselekménynek mindkét érintett állam joga szerint büntetendőnek kell minősülnie.
A nemzetközi elfogatóparancs egyidejű indítványozása a hatóságok részéről arra utal, hogy feltevésük szerint az érintettek az Európai Unió határain kívül tartózkodhatnak.
A már letartóztatott Sándor Tamás és Valkó Mihály ügyében a bíróság olyan kockázati tényezőket rögzített, amelyek a külföldön tartózkodók mozgásterét is megvilágítják.
