Kapcsolódó cikk

„Rendkívül konstruktív és eredményes tárgyalás” – Magyar Péter most bejelentette, mikor és hogyan érkeznek meg a befagyasztott uniós milliárdok Magyarországra

A közlemény ennél is tovább ment: „Amennyiben a mindenkori Országgyűlés a források felhasználásával kapcsolatban változtatásokat tart indokoltnak, az MCC kész az együttműködésre és a szükséges egyeztetések lefolytatására.” Ez a mondat – egy fideszes káderfőiskola szájából – rendkívüli. Egyértelműen jelzi: az MCC felkészült arra, hogy a Tisza-kétharmad hozzányúlhat a vagyonhoz, és inkább tárgyalóasztalhoz ül, mint konfrontációba megy.

A Richter-osztalék és a taktikai visszavonulás

A közlemény háttere a Richter Gedeon Nyrt. osztalékügye. Az MCC mögött álló Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány 2020-ban kormányrendelet alapján megkapta az állami Richter-részvények 10 százalékát – és ezzel együtt az éves osztalékjogot. Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója kedden a G7 konferenciáján jelentette be: tárgyalt Magyar Péter leendő miniszterelnökkel, és a Molhoz hasonlóan elhalasztják az osztalékfizetést a közérdekű vagyonkezelő alapítványok felé. Az MCC közleménye ezt meg is erősítette: az alapítvánnyal megállapodtak az osztalék kifizetésének elhalasztásáról.

Kapcsolódó cikk

„Távozni és maradni” – Lázár János most először vallott arról, miért vállal csak egy évre mandátumot, és mi lesz a Fidesz jövője

A Mol esetében a közgyűlés még közvetlenül a választás előtt jóváhagyta a 24,1 milliárd forintos osztalékot az MCC-nek – ám Magyar Péter felszólítása után közölték, hogy a harmadik negyedévre halasztják. Ez a mintázat most ismétlődik a Richternél is: a vállalatok egymás után engednek a leendő miniszterelnök nyomásának, jelezve, hogy a nagyvállalatvezetők a jövőbeli kormányhoz igazítják döntéseiket.

617 milliárd forint és a visszaszerzés kérdése

Az MCC csupán egy szereplője annak a fideszes alapítványi hálózatnak, amelynek összesített vagyona a 24.hu összesítése szerint legalább 617 milliárd forint. Ezek az intézmények – köztük a Corvinus és a Semmelweis Egyetemet kezelő alapítványok is – az EU jogállamisági vizsgálatának célpontjai, és a Tisza-kormány egyik ígérete éppen az, hogy visszaszerzi az állam számára azokat a vagyonelemeket, amelyek a Fidesz-kétharmad döntéseivel kerültek ki a közszférából. Hogy erre milyen törvényes lehetőség kínálkozik, az jelenleg is aktív jogalkotási és jogi vita tárgya.

Kapcsolódó cikk

„Lebuktatok” – Molnár Áron most bizonyítékokkal szembesítette az NKA bizottságát, és lemondásra szólította fel Hankó Balázst és Vidnyánszky Attilát

Az MCC különleges helyzetben van: Orbán Balázs, a kuratóriumi elnök júliusig tagja a magyar parlamentnek, onnantól EP-képviselőként folytatja – vagyis az intézmény élén egy olyan politikus áll, aki maga is érintett a rendszerváltás egyik legfontosabb kérdésében. Az MCC közleménye – a tárgyalóasztalra ülési szándékkal – részben ennek a helyzetnek is a lenyomata.

„Amennyiben a mindenkori Országgyűlés a források felhasználásával kapcsolatban változtatásokat tart indokoltnak, az MCC kész az együttműködésre" – írta a fideszes káderfőiskola, amelynek vagyona egyedül több száz milliárd forintra rúg, és amelynek élén Orbán Balázs áll.

Az MCC közleménye taktikai visszavonulás – de egyben precedens is. Ha a fideszes alapítványi hálózat egyik legjelentősebb intézménye nyilvánosan nyitottnak mutatkozik az együttműködésre és a vagyon felhasználásának újragondolására, az azt jelzi, hogy a rendszer szereplői felkészültek a változásra. Hogy ez valódi együttműködési szándékot takar-e, vagy csupán az elszámoltatás elkerülésének taktikáját, az a Tisza-kormány első hónapjaiban derül ki.

Kapcsolódó cikk

„Édesem, rád sehol sincs szükség” – Molnár Áron most nyilvánosan szétszedta Orbán Viktor búcsúbeszédét, és mindenkit sokkolt, amit Mága Zoliról kérdezett