Meghalt Eősze László zenetörténész, Kodály Zoltán életrajzírója

Contextus

Contextus

Életének 97. évében meghalt Eősze László Erkel Ferenc- és Széchenyi-díjas zenetörténész, művészeti író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.

Saját halottjának tekinti az MMA

Eősze László zenetudós, zongoraművész, zenei író, a magyar zeneműkiadás 20. századi történetének egyik meghatározó alakja. Nemzetközi zenetudományi rangját – Kodályról szóló munkássága mellett – Wagnerről és Verdiről szóló könyvei, tanulmányai alapozták meg – közölte az MTI-vel hétfőn a Magyar Művészeti Akadémia.

Eősze Lászlót az MMA saját halottjának tekinti; temetéséről később intézkednek.

Az akadémia által közölt életrajz szerint a zenetudós 1923. november 17-én született Rákoshegyen. 14 éves korától tíz éven át Horusitzky Zoltánnál, Kodály Zoltán egykori növendékénél folytatta zenei tanulmányait; zongorista növendéket tanárai igen korán szerepeltették.

Eősze László zenetörténész / Fotó: Földi Imre / MTI

Zenei tanulmányaival párhuzamosan 1941-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem német-olasz-irodalom-esztétika szakára iratkozott be. Egyetemi évei alatt Wiesbadenben Walter Gieseking, majd Salzburgban Elly Ney zongora mesterkurzusainak a hallgatója volt. Wiesbadenben Otto Schmitgen zeneigazgató – kijátszva a növendékek felléptetésére vonatkozó tilalmat – zongoraművészként is felléptette Eősze Lászlót, aki 1944-ben a hazai közönség előtt is bemutatkozott.

Kodály maga akarta Eőszét életrajzírójának

Eősze László Liszt und die deutsche Romantik címmel nyújtotta be doktori disszertációját, majd 1946-ban a Népjóléti Minisztérium kultúrfelelőse lett, közben pedig 1947-ben Horusitzky Zoltán, Hernádi Lajos, Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence növendékeként a Zeneakadémia zongoratanári diplomáját is megszerezte. Hamarosan számot kellett azonban vetnie azzal, hogy zongorista karrierjére hivatali munkája és családja mellett egyre kevesebb időt tud fordítani. Utolsó nyilvános zongorakoncertjét 1951-ben adta.

Kodály Zoltán maga járult hozzá 1953-ban, hogy a fiatal Eősze László legyen az életrajzírója. Első Kodályról szóló monográfiája személyes konzultációk, kétéves könyv- és levéltári kutatások, valamint a kortársak személyes visszaemlékezései alapján 1956-ban jelent meg.

Minisztériumi szolgálata után 1956-ban a Zeneműkiadó Vállalat állományába került; ebben az időszakban jelent meg nagyszabású vállalkozása, a nagyközönségnek szóló első magyar nyelvű egyetemes operatörténeti kézikönyv (Az opera útja, 1960).

A Zeneműkiadó Vállalatnál időközben volt lektor, szerkesztő, főszerkesztő, 1961-től a kiadó zeneirodalmi vezetője, majd 1966-ban egy évig igazgatója. Művészeti vezetőként valójában a későbbiekben is Eősze László vezette a kiadót, melyben a nyugati minták alapján egyedülálló modellt dolgozott ki a zeneművek élő megszólaltatására, köztük a magyar kortárs zene nemzetközi terjesztésére – idézi fel az MMA közleménye.

Eősze érdeme volt az Új Liszt Összkiadás életre hívása és kiadói tudományos műhelyként való megalkotása is, melynek köszönhetően Liszt szóló zongoraműveiből 18 kötet, bennük 322 Liszt-mű jelent meg. A kiadó irodalmi vezetőjeként több mint félezer zenetudományi, zenepedagógiai, zenei népművelő könyv kiadását kezdeményezte.

Számos díjjal jutalmazták munkásságát

Zenetudományi munkásságát – a kiadóból történő 1987-es nyugalomba vonulásáig – mindvégig magánkutatóként bontakoztatta ki. 34 olasz magán- és közgyűjtemény átvizsgálásával 1980-ban megjelent, 119 római Liszt-dokumentum című könyvével Eősze önmagában is jelentős opusszal járult hozzá a Liszt-kutatás történetéhez – áll a közleményben.

Kandidátusi fokozatát A századforduló eszmei áramlatainak hatása Kodály zeneszerzői egyéniségének kibontakozására című disszertációjával 1988-ban szerezte meg. Tudományos életműve gerincét a Kodály Zoltánról szóló hét forrásértékű, többes kiadásaival és fordításaival együtt 25 könyve, mintegy 75 tanulmánya alkotja, melyhez szervesen csatlakoznak a Kodály hazai és nemzetközi reputációját szolgáló társaságokban, alapítványokban végzett nagy fontosságú közéleti munkái.

Mintegy hétévtizedes zenetudományi munkásságát számos kitüntetéssel jutalmazták. 1976-ban a legjobb lemezkísérő tanulmány kategóriájában Los Angelesben Grammy-díjat kapott, 1979-ben Erkel Ferenc-, 1998-ban Kodály Zoltán-díjjal jutalmazták. További kitüntetései: Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1998), a Köztársaság Elnökének Érdemérme (2003), a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Nagydíja (2003), Szabolcsi Bence-díj (2009), Széchenyi-díj (2013), Magyar Örökség díj (2013), az MMA Művészeti Írói Díja (2016).

A Magyar Művészeti Akadémia 2015-ben önéletrajzi könyvet jelentetett meg Eősze László: Intermezzo – Élet- és korrajzféle címmel.

Nemrég szintén elveszítette egyik tagját az MMA: az erdélyi Bogdán László hunyt el.

Kezdőlap > Uncategorized > Meghalt Eősze László zenetörténész, Kodály Zoltán életrajzírója
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: pinterest

A szerk. ajánlása

Megfélemlítés az interneten

Nincsen semmi baj. Igaz, az AKPH feloszlott, eltelt egy évtized új anyag nélkül, de Süveg ’Saiid’ Márk a háttérben már régóta készült az album formátumú feltámadásra.

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból