A kaliforniai Oakland szövetségi bíróságán lezajlott tárgyalássorozat kellős közepén hátrált meg a Facebookot és az Instagramot működtető Meta, amikor peren kívüli egyezséget kötött az őt beperlő 29 amerikai állammal. A gigantikus megállapodás értelmében a technológiai óriás legfeljebb 17,1 milliárd dolláros összeget fizet a felpereseknek a kiskorúak védelmében indított eljárások lezárásaként. A kártérítési keret 70 százalékát feltétel nélkül megkapják az érintett államok, a fennmaradó 30 százalék kifizetése azonban ahhoz a feltételhez kötött, hogy a konkurens platformok, így a YouTube és a TikTok is bevezetnek-e hasonló korlátozásokat, illetve vállalnak-e büntetéseket.
A döntéssel a közösségimédia-óriás nemcsak a történelem egyik legnagyobb állami fogyasztóvédelmi bírságát vállalta magára, de szigorú termékfejlesztési és működési korlátok alá is vetette felületeit. A megállapodás értelmében a 18 éven aluli felhasználók számára alapértelmezetté válik a napi legfeljebb kétórás használati limit, amit kizárólag a szülők oldhatnak fel a saját fiókjukon keresztül. Emellett az éjfél és reggel 6 óra közötti időszakban teljes éjszakai blokkolást vezetnek be a kiskorúaknál, miközben végleg eltüntetik a lájkok és reakciók számának nyilvános megjelenítését a tizenévesek profiljain.
A függőségre tervezett algoritmusok és a Meta stratégiája
Az amerikai államok még 2023-ban indítottak összehangolt jogi támadást a közösségimédia-birodalom ellen, azzal vádolva a cégvezetést, hogy szándékosan a kiskorúak pszichológiai sebezhetőségére építették ki az alkalmazások működését. A felperesek szerint az automatikus videólejátszás, a végtelenített görgetés és az értesítési rendszerek tudatosan alakítottak ki digitális függőséget a fiatalokban, miközben a vállalat a szövetségi gyermekadatvédelmi törvényeket megsértve gyűjtött adatokat a 13 év alattiakról. Rob Bonta kaliforniai legfőbb ügyész a döntést követően arról beszélt, hogy az egyezmény érdemi változást hoz, hiszen nem ígéretekre, hanem jogilag kikényszeríthető, hónapokon belül életbe lépő korlátozásokra kötelezi a vállalatot – írta meg a 444.hu.
A vádirat súlyos megállapításai szerint a cég nem csupán elhallgatta a saját belső kutatásainak eredményeit a platformok mentális egészségre gyakorolt káros hatásairól, hanem az illegálisan összegyűjtött kiskorú adatokat a saját mesterséges intelligenciás modelljeinek tanítására is felhasználta. Bár a szigorúbb központi korlátozások bevezetése elkerülhetetlennek tűnt, szakértők régóta rámutatnak arra, hogy a közösségi média tilalom nem védi meg a fiatalokat, ha a családi környezet és a digitális tudatosság hiányzik a háttérből. Mark Zuckerberg vállalata a per során mindvégig tagadta a jogi felelősségét, és az egyezség aláírásakor is kitartott amellett, hogy termékei nem veszélyeztették a kiskorúak egészségét.
Ötéves próbafázis és a versenytársakra nehezedő nyomás
A megállapodásban rögzített vállalások többsége tíz évre szól, ám a leglényegesebb szigorítások – mint a napi kétórás korlát és az éjszakai használat tilalma – csupán ötéves időtartamra érvényesek. A Meta ugyanis kikötötte, hogy ezeket a szabályokat csak akkor tartja fenn az ötödik év után is, ha a piac többi domináns szereplője szintén átveszi azokat. A vállalat közleményében nyíltan jelzésértékűvé tette, hogy a gyermekvédelmi intézkedések csak akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha a YouTube és a TikTok is csatlakozik az iparági sztenderdekhez, ezzel átterelve a szabályozói és jogi nyomást a konkurens platformok vállára.
Az Oaklandben kötött egyezségre a bíróságnak még hivatalosan is rá kell bólintania, de a peren kívüli alkukkal a Meta egy rendkívül kockázatos tárgyalási szakaszt zárt le, megelőzve, hogy a felsővezetőknek esküdtgyószék előtt kelljen vallomást tenniük. A folyamat lezárásaként a bíróság végleges ítéletben rögzíti az egyezséget, miközben az amerikai igazságügyi szervek figyelme mostantól a megállapodás feltételeit alakító versenytársak és a szövetségi gyermekvédelmi jogszabályok jövőbeli alakulása felé fordul.
