Bécsben nagy erőbedobással, hibátlan marketinggel hirdetik Ai Weiwei Translocation – transformation című, jelenleg igen aktuális menekültproblémával foglalkozó kiállítását, ami a Belvedere két pontján és a hozzájuk tartozó 21er Haus-ban tekinthető meg.

Hirdetés

Ai Weiwei kínai művész, dokumentumfilmes és aktivista. Fiatalkorában New Yorkban élt, ahol lehetősége volt megismerni az akkori kortárs művészeti szcénát. A kilencvenes évek elején visszatért Kínába, ahol más underground művészekkel együtt kiadtak egy könyvsorozatot. Ai sokszor került konfliktusba hazájának kormányával, egy időre az útlevelét is bevonták.

Nagy hangsúlyt fektet az internet és a közösségi médiumok használatára. Manapság szívesen foglalkozik fontos politikai kérdésekkel, mint például a kínai kommunizmus és a menekültválság.

A bécsi installációk nagyrészt a menekültproblémához kapcsolódnak. Mikor megközelítjük az első helyszínt, a 21er Haus-t, mely előtt egy konténer hirdeti a kiállítást, rögtön eszünkbe jutnak a menekülttáborokban felállított ideiglenes épületek, vagy az embercsempészek, akik hasonló konténerekben hajóztatnak jó pénzért, vállalhatatlan körülményeket között embereket.

Ai Weiwei / 21er Haus
Ai Weiwei a 21er Haus-ban / Fotó: Channel New Sasia

A 21er Haus-ban Ai Weiwei három egymáshoz kapcsolódó installációt helyezett el. A terem közepén egy fa épület, körülötte pedig az építmény további néhány darabja található. Ezen kívül még két, szárított tealevelekből készített, teaszőnyegen álló házat és egy régi, széttört teáskannákból kiterített szőnyeget láthatunk. Ezek az installációk a Translocation – transformation címre reflektálnak.

Az épület egy templom, ami a Ming-dinasztia idejéből származik, a Wang család tulajdonában állt, akik fontos szerepet játszottak a Csianghszi tartomány déli részének teakereskedelmében.

A kínai kulturális forradalom idején a családot elűzték és az épület magára maradt. Ezt Ai Weiwei megvásárolta, hogy új kontextusba helyezve fel tudja használni.

A Felső-Belvedere kertjében található tavon lótuszvirág mintában összekapcsolt mentőmellények lebegnek, melyek fentről nézve F-alakot formáznak. Az installációhoz menekültek mentőmellényét használta fel, összesen 1005 darabot, melyből egyenként 5 mellényből álló, 201 lótuszvirág formájú kört készített.

A lótuszvirág Kínában a tisztaság és hosszú élet szimbóluma, az ötös pedig szerencseszám.

Ai Weiwei már több hasonló munkát készített, 2009-10-ben a müncheni Haus der Kunst külső oszlopaira hátizsákokat rakatott fel, amivel a 2008-as Szecsuán provinciai földrengés gyermekáldozataira emlékeztetett. Idén februárban pedig a bécsi kiállításához hasonlóan a berlini Konzerthaus oszlopait 14000 mentőmellénnyel aggatta tele.

Ai Weiwei / 21er Haus
Ai Weiwei a 21er Haus-ban / Fotó: 21 Erhaus

Ide tartozik még a botrányos visszhangú fotója, ahol a Leszbosz tengerpartján megfulladt szíriai kisfiút utánzó pózban fekszik. Az F betű is fontos szerepet játszik Ai művészetében, például a Vancouveri Biennálén egy park füves területére rajzolt egy ugyan ilyen F-et.

Nem tudni, mit jelent pontosan nála az F, de ha megnézzük a művész beintős képeit, szelfijeit, és a „fuck” szó szerepét az életművében, akkor elég valószínű, hogy ennek kezdőbetűjére utal.

A Belvedere parkjában a tó bejárat felőli részét a kínai horoszkóp állatait ábrázoló szobrok veszik körül (Circle of Animals/Zodiac Heads). A tizenkét állatfejből itt hetet láthatunk, további ötöt pedig a tó túlsó partján. Ezekhez az Ai stúdiója által készített szobrokhoz hasonlókat lehetett látni a 19. században egy pekingi palota kertjében, amit brit és francia katonák szállítottak el a II. ópiumháború idején.

Ezek közül már néhányat visszavittek Kínába. A hiányzó darabokra hívja fel a figyelmet Ai az elszórt elrendezéssel. A Circle of Animals/Zodiac Heads installációt a művész többször kiállította már, a szobroknak van arany és bronz változatuk is (itt a bronz látható), jelenleg a belvederei kiállítással egy időben láthatóak New Yorkban, Prágában, Londonban és még sok helyen. A Felső-Belvedere épületében pedig a Hegyek és vizek könyve mitológiai lényeinek bambuszból és selyemből készített másai találhatóak.

Ai Weiwei / 21er Haus
Ai Weiwei a 21er Haus-ban / Fotó: Salzburg hivatalos weboldala

Sajnos itt is meg kell említeni a szokásos kritikát, amit általában felvetnek Ai ellen és amivel én is egyetértek: európai/nyugati szemmel ezekkel a művekkel nem nagyon tudunk mit kezdeni. A kiállítás területén találhatunk pár információs táblát, de ez még nem elég ahhoz, hogy megfelelőképp megértsük a műveket.

A 21er Haus-ban található templomot tudjuk valamilyen hídként értelmezni.

Ott érthető, hogy a menekülés/kiűzetés problémájáról van szó, még a mentőmellény-installáció is valamennyire érthető a kínai szimbólumokon és a f(uck)on kívül. A többi művet viszont elég nehéz értelmezni.

Ha Ai Weiwei ilyen aktuális, globális problémákkal akar foglalkozni, akkor azt valahogy érthetőbben kéne tennie, kevésbé kellene a provokációra fókuszálni, így viszont csak egy furcsa össze-vissza dolgot kapunk, amit elég nehéz komolyan venni (a politikai művészetnek általában ez a vége).

Bécsben több helyen hirdetik a kiállítást #aiww21 felirattal, ami egy felhívás, hogy Instagramra posztoljuk a látottakat. A kiállítás félreérthetőségét az is alátámasztja, hogy  ha megnézzük az Instagramon a #aiww21 találatait, akkor szép ruhás, vigyorgó, bámészkodó, ugrabugráló embereket találunk, akik a bambusz-selyem sárkányok közt, vagy a tó körül az állatfejekkel szelfiznek, háttérben a vízbe fulladt menekültek mellényével.

A kiállítás 2016. november 20-ig tekinthető meg.

Hirdetés