Az alkotás néha véres folyamat, de így készülnek a szörnyek és az igazi férfiak – legalábbis  Mona Awad szerint. Legújabb könyve fürdik a pozitív kritikákban, pedig annyi nyulat mészárolnak le benne, hogy az egy vágóhídon is feltűnést keltene. A Nyuszikában egy elitegyetem mesterszakosai varázslattal és vérrel dolgoznak.   

Mágikus nyulak

Ellentétben az itthon is népszerű Bugs Bunny, azaz Tapsi Hapsi figurájával, az amerikai popkultúrában szereplő nyulak nem mindig aranyos kisállatok. Elég a Richard Kelly által rendezett Donnie Darko rémálomszerű nyúl-ember hallucinációjára gondolnunk. Nyomasztó példa lehet még a nyúlfejű karakterek látványa David Lynch Inland Empire című filmjében.

Mona Awad Nyuszikája / Fotó: Librarius

Mona Awad sem éppen a gyermekek kedvéért húzza elő a nyulat írói kalapjából, hanem azért, hogy könyvének diáklány-boszorkányai ifjú James Deant vagy Marlon Brandot varázsoljanak belőle, igény szerint. De többnyire utánzatokat, férfitorzókat, Frankenstein fiát idéző lényeket sikerül teremteniük.

Samantha Csodaországban

A Warren Egyetem egy lepukkant város, Providence sajátos szigete. A Harcosok klubjának atmoszféráját idéző romos környék éles kontrasztban áll az elit campusszal. Ebben a környezetben ismerjük meg a regény hősnőjét, Samanthát, aki a Warren írásművészeti mesterképzésének ösztöndíjas hallgatója.

Csórót játszó gazdagok a túlműveltek, akik előadják a fehér prolit. A legrosszabb, ami történhet  

– jelenti ki Samantha barátnője, Ava, az általuk mélyen megvetett, tündi-bündi évfolyamtársnők klikkjéről, a Nyuszikákról. Egy nap azonban Samantha meghívót kap a Nyuszikák körébe, és onnantól számára minden megváltozik. Beszippantja a négyfős nyuszi-klikk cukormázas, mégis baljósan sötét világa, eltávolodik Avától és tanulmányait is elhanyagolja. Egyre mélyebbre süllyed az identitásvesztést eredményező, drogokkal felturbózott kétes alkotófolyamatba, mely a környéken portyázó vadnyulak lemészárlásából nyeri energiáit.

Nem cuki-nyuszis / Fotó: Bolinda audio YouTube-csatornája

Kövesd a fehér nyulat!” – hangzik el a Mátrixban a legendás mondat. Persze több emblematikus műben is a nyulak révén juthatunk egy másik, a napi valóság mellett létező világba. Alíz is így találja meg Csodaországot, és  a Nyuszika is hasonlóképpen húzza be az olvasót a félelem és reszketés varázsüregébe.

Kreatív gettó

A Denveri Egyetem doktori fokozatát is megszerző Mona Awad jól ismeri az általa alkotott elitegyetem mesterszakos közegét. A világnak, amit felépített, már a helyszínválasztása is konfliktust előlegez meg: elit suli a gettó közepén. A főszereplő, Samatha narrációjából ismerhetjük meg környezetét, így sosem lehetünk biztosak a campus körüli napi szintű késelések és lefejezések valóságértékében.

Nyuszika, Mona Awad
Tim Burton: Alice in Wonderland / Fotó: Walt Disney Pictures

Az írónő által teremtett kontrasztos közeg tehát nem csupán személyessége, de változatossága miatt is végig érdekes. Már az első oldalakon érzékelteti a művészeti karok elegánsnak tűnő atmoszféráját, amelybe egy Detroithoz hasonló, pusztuló város hétköznapjainak hangulata keveredik.

A környezet leírása gyakran egészen filmszerű, mégis valósághű. Az olvasó nem csak úgy érzi, mintha filmet nézne, szinte fizikailag is a leírt világ részévé válik.

Szobája átalakul Samatha szakadt garzonjává, s a beázó plafonról a fejére csöpög az eső.

Oroszlánrésze van a hatáskeltésben Szieberth Ádám plasztikus fordításának: magyar szövege kiválóan tolmácsolja a mű erőteljes vizualitását.

A férfi mint alkotás

Nemcsak Samantha személyisége, de a regény női karakterei általában rendkívül árnyaltak és kidolgozottak. Legkevésbé sem egydimenziósak, ami a könyvbéli férfiakról már nem mondható el. Néhány kivételtől eltekintve az úgynevezett “férfi” karakterek kellékek csupán, félkész draftok, a regényfolyam díszletelemei. Ez a sajátosság a nyulakból és más állatokból teremtett egybites szörnyekre is igaz. Valódi konfliktusok a nők között vannak, ők  a történet központi figurái.

Ideje megölni a nyuszikat? / Fotó: Stringer / Getty / Homestead

A szereplők közötti érzelmi hullámzást azonban idézőjelbe teszi a belőlük, leginkább a főhősnőből áradó, már-már paródiába hajló mértékű gúny. A szegény, de tehetséges, ösztöndíjas diáklány karaktere iránt aligha kelt szimpátiát a társaival és közvetlen környezetével szemben tanúsított mélységes megvetés. Valószínűleg az olvasó előbb azonosul a lenézett, sznob osztálytársakkal és tanárokkal.

Kezdetben szórakoztató, ahogy a főhős az elit egyetem kiváltságos kasztjait láttatja, de a több száz oldalnyi terjedelmet nem bírja humorral. Iróniája kifullad, öncélú gúnyolódássá fajul.

“Azt hiszed jobb vagy nálunk, Nyuszika?” – üzenik nem egyszer a sztereotíp plázacicává maszkírozott csoporttársak. Bármennyire visszataszítóan ábrázolt lényekről van is szó, kérdésük jogos.

Samantha dühödt karakteréből nyilvánvaló tehetsége és különlegessége ellenére árad a lenézés azok iránt, akik korábban nem fogadták be. Azonban egykor maga is nyuszika volt, ellenszenve feltételezhetően éppen ebből ered.

A való világbeli férfiak kedvét éppen a regény egyik lényeges eleme veheti el az olvasástól. Kénytelenek azzal szembesülni, hogy a férfialakok mind durván szimplák, míg a többi karakter komplex és érdekes. Sőt, e történetben a férfi véletlenül sem a teremtés koronája, a hagyományos férfiisten képmása. Ádámot ezúttal Éva teremti meg rettenetes anyaúristenként, a maga kényére-kedvére.

Mona Awad / Fotó: Aaron McKenzie Fraser

Mindaz, amit a karakterépítésről egy írói kurzuson tanulni lehet, a Nyuszikában új értelmezést nyer. A vérben tocsogó nyuszikák csupán sajátos alkotói folyamat környezeti tényezői, elősegítik a teremtést.

A nyuszikák Hollywoodba mennek

A gyakran modorosan intellektuális,  „bölcsész” fogalmazás hiteles és önironikus, főleg ahol az író közvetlen környezetéből merít. Az egyetemeken mind a tanárok, mind a diákok szeretnek idegen szavakkal dobálózni, ha kell, ha nem. Kísérletinek és merésznek mondható maga a narráció is, hisz a főhős, Samantha, gyakran kerül mámor hatása alá. Ilyenkor a magára többes szám első személyben hivatkozó nyuszika-énje kerekedik felül. Ez nem kelt értelmezési zavart, inkább fokozza az olvasó érdeklődését, ahogy a jól eltalált nézőpontváltások is.

Mona Awad Introduces BUNNY

Mona Awad’s new novel, BUNNY, will be released on June 11, 2019 by Viking Press, Penguin Canada and Head of Zeus in the UK. For tour information and updates, visit www.monaawadauthor.com.

A könyv műfaját tekintve nehezen behatárolható, mintha az írónő szándékosan nem akarta volna valamely kategóriába erőltetni történetét. A kevert zsánerű, szabad mesélőkedv pedig kifejezetten jól áll a műnek. Egy láda Harry Potter-féle mindenízű drazsé legellentétesebb ízeit idézi, amelyek valahogy mégis összepasszolnak. Horror, dráma, szatíra, groteszk metafikció együtt adják ki a zamatát.

A Nyuszika szuggesztív fantáziavilága, fordulatos dramaturgiája roppant erősen mozgatja meg az olvasó képzeletét, megfilmesítés nélkül is moziélményt kínál.

De amennyiben az Egy csodálatos elméből már ismerős campust a Harcosok klubja esős városába helyezzük, s az elegyet megfűszerezzük a  Félelem és reszketés vízióival, továbbá a Fekete hattyú hősnőjének jelleméből is hozzáadunk egy csipetnyit, máris megkapjuk a moziváltozat biztos receptjét.

A megfilmesítés szándékáról vall, hogy a producer és drámaíró Megan Mostyn-Brown idén júniusban egyezett meg az AMC-vel a könyvön alapuló sorozat tervének kivitelezéséről.

ÉRTÉKELÉS
Felépítés
8
Stílus
7
Hangulatvilág
9
Szereplők
7
Fordítás
10
Gondolati tartalom
8
Részletgazdagság
9