A részvételi modell összeomlása és a félremért társadalmi csoportok
Ahogy korábban megírtuk, a választási kudarcot követően a Nézőpont Intézetnél belső feszültségek és vezetői távozások kísérték a mérések körüli összeomlást. A szakmai elemzés során Mráz Ágoston Sámuel most a részvételi becslést jelölte meg a Nézőpont Intézet legnagyobb módszertani hibájának. Az intézet korábbi modelljei azon a feltételezésen alapultak, hogy a Tisza Párt támogatottsága egy bizonyos szintet elérve már nem tud tovább növekedni. Ezzel párhuzamosan a korábbi választási tapasztalatokból kiindulva jelentős rejtett, alacsonyabb végzettségű fideszes tartalékkal számoltak, akikről úgy vélték, a mozgósítás hatására az utolsó pillanatban elmennek szavazni.
A valóságban ezzel szemben a fiatalabb korosztály és a Tisza-szavazók aktivitása messze meghaladta az előzetes várakozásokat, míg a kormánypárti passzív szavazók nem jelentek meg az urnáknál. A felmérések végig a Fidesz előnyét mutatták, miközben a választási végeredmény drámai eltérést hozott: a 106 egyéni választókerületből a Tisza Párt 93-at nyert meg, míg a Fidesz mindössze 13 körzetben tudott diadalmaskodni. Ez az arány gyökeresen cáfolta a Nézőpont korábbi becslését, amely 44 biztos és 22 valószínű fideszes győzelemmel számolt.
A helyzetet tovább árnyékolta a médiakörnyezet átalakulása is, amelyre a korábbi sajtóelemzések külön kitértek. Ahogy az összefoglalóban olvasható volt: „Bár a hangvétel más volt, a hírrádió és a hírportál ugyanúgy az MCC-birodalom része volt 2025 óta, mint a Mandiner. A Mandinert a TISZA-kormány azonnal beszántotta, az Inforádió viszont tovább működhet. A tulajdonosi jogokat gyakorló Pénzügyminisztériumtól nem tudtuk meg, hogy a” helyzet miként alakul a jövőben. A számbeli tévedések felszínre kerülése után a Nézőpont Intézet nem tehetett mást, mint hogy a nyilvánosság elé álljon. Hann Endre, a Medián vezetője azonban egyetlen mondattal tette zárójelbe a bocsánatkérés hitelességét.
