A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése minden rendes kereskedelmi tévé számára aggasztó adatokat tartalmaz. A KSH mérése szerint ugyanis egy év alatt 250 000 magyar tévénéző tűnt el csak úgy.
- 2015 eleje: 3,1 millió
- 2017 ősze: 3,9 millió
- 2017 vége: 3,75 millió
- 2018 június: 3,69 millió
Már eleve az sem volt világos, miért ment fel két év alatt az előfizetők száma 800 000-rel, az pedig végképp fejvakarásra késztető, hogy vajon mi történhetett 2017 év végén, amitől százezrével mondták le előfizetéseiket a háztartások.
Ráadásul, hogy még jobban fájjon a szolgáltatóknak, a KSH jelentés szerint a távozók között szép számban találhatók azok, akik nemcsak tévére, hanem telefonra és internetre is előfizettek, és ezeket egy füst alatt mondták le.
A hazai tévés szokásokra, pontosabban a számokra egy ilyen csökkenés mindenképpen hatni fog, de a közönségarányt nemigen befolyásolja, legfeljebb az össznézőszámot. A Nielsen szerint a magyarok eleve nagyon sokat tévéznek (Európában csak a szerbek állnak előttünk, ha minden igaz): napi 4 óra 40 perc körüli átlag az, amit számoltak a teljes lakosságra levetítve. Ezt természetesen a társadalom elöregedése is befolyásolja, az 50 év feletti korosztály 6 óránál is többet ül a tévé előtt naponta, míg a 4 és 17 év közöttiek csak 3 órát – ami viszont így is elég magas nyugat-európai társaik körében mértekhez képest.
Az elvándorlás egyik oka a tévézés más platformokra helyezése lehet. Akik a lineáris tévézés helyett on-demand- vagy streaming szolgáltatóknál keresik a tartalmat, azoknak valóban nem szükséges a tévéelőfizetés, a mobilszolgáltatók korlátlan és gyors mobilinternetcsomagjai mellé meg az otthoni előfizetés is feleslegessé válhat.
