Bár még nincs Oscar-szezon, most zajlanak a nevezések a legrangosabb filmes díjakért. Németország Florian Henckel von Donnersmarck háború után játszódó drámáját nevezi, melynek címe Never Look Away. Von Donnersmarck rendező nevéhez fűződik A mások élete, ami komoly nemzetközi sikert aratott.
Ennek apropóján összegyűjtöttük azokat a német filmeket, amelyeket az Amerikai Filmakadémiára neveztek. Ezek között van 3 olyan, amelyik el is nyerte az Oscar-szobrocskát.
A Baader Meinhof csoport (2008)
Uli Edel mozija Stefan Aust nagy sikerű, igaz történetet feldolgozó 1985-ös könyvén alapul. A film a szélsőbaloldali terrorista szervezet, a Vörös Hadsereg Frakció létrejöttét és rémtetteit dolgozza fel. Moritz Bleibtreu alakította Andreas Baadert, Martina Gedeck pedig Ulrike Meinhofot. A filmet jelölték Oscarra, de nem nyerte el.
Sophie Scholl – Aki szembeszállt Hitlerrel (2004)
Az Oscar-jelölt történelmi drámát Marc Rothemund rendezte. A címszerepet Julia Jentsch játszotta. A film Sophie Scholl utolsó napjait meséli el, aki a náci ellenes, főleg diákokból álló passzív ellenállási mozgalom, a Fehér Rózsa tagja volt. A 21 éves nőt hazaárulás vádjával 1943. február 22-én kivégezték.
A bukás – Hitler utolsó napjai (2004)
Háborús filmdrámákat gyakran jelölnek Oscarra. Oliver Hirschbiegel Hitler utolsó napjait feldolgozó alkotása is ilyen. A náci vezért Bruno Ganz formálta meg emlékezetes alakítással. Sajnos az Oscar-díj nem jött össze.
Hontalanul Afrikában (2002)
A náci üldözések elől Kenyába emigráló német-zsidó család történetét elmesélő film elnyerte az Akadémia tetszését. Caroline Link Stefan Zweig önéletrajzi regényének mozis adaptációja elhozta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.
A bádogdob (1979)
A Günter Grass regényéből készült nagy sikerű filmről más kontextusban már írtunk. A 13 éves gyermek színész, David Bennent emlékezetes alakítása nagy port kavart annak idején, mivel szex jeleneteket is tartalmazott. Ennek ellenére Volker Schlöndorff mozija nemzetközi sikert aratott. A Cannes-i Filmfesztivál Arany Pálma díjával tüntették ki, és 1980-ban az Oscart is magáénak tudhatta.
A mások élete (2006)
Florian Henckel von Donnersmarck debütáló nagyjátékfilmje rögtön Oscar-díjat ért. Von Donnersmarck a berlini fal leomlása után 17 évvel jelentkezett egy Stasi-ügynök történetével, aki az egykori NDK-ban figyelte meg az embereket. Ez volt az első olyan jelentős filmdráma, ami megmutatta a kelet-német szocialista államot.
Toni Erdmann (2016)
Maren Ade bizarr, apa-lánya kapcsolatot bemutató “vígdrámája” Peter Simonischek és Sandra Hüller főszereplésével nagy favorit volt mind Cannes-ban, mind a Filmakadémián, de végül egyik díjat sem vitte el. A film tempója talán túlságosan szokatlan volt Hollywoodnak. Ebből is csinálnak hát egy amerikai verziót Jack Nicholsonnal és Kristen Wiiggel a főbb szerepekben.
A fehér szalag (2009)
Michael Haneke sötét hangvételű filmje azokról a hierarchisztikus, autoriter és erőszakos kapcsolatokról beszél, amelyek hozzájárultak a második világháború borzalmaihoz. A mű az első világégés előtt játszódik, és egy falu sorsán keresztül mutatja be a német társadalomban és családokban jelen lévő gonosz eredetét. A fekete-fehér filmet Arany Pálmával, Golden Globe-díjjal, Európai Filmdíjjal jutalmazták. A legjobb idegennyelvű film mellett a legjobb operatőr jelöléseket is magáénak tudhatta, de ezeket végül nem váltotta Oscarra.
