Magánéleti érzékenység és a színészi skatulya terhe
Az Árulkodók Kibeszélő című műsorban Németh Kristóf részletesen kifejtette, miért érintette annyira mélyen, hogy a kastélyban mindenki puszta színjátéknak hitte a valódi kétségbeesését. Megfogalmazása szerint ebben a realityben színészként eleve óriási hátrányból indul az ember, mert a környezete minden természetes gesztust gyanúsnak vél.
A helyzet visszásságát felidézve elmondta: „Azért nehezebb színészként ebben a műsorban, mert mindenki azt gondolja, biztosan Áruló leszel, hiszen színész… Nevet, kacag, jól érzi magát? Hát, hiszen színész! Őszintén beszél valamiről? Oh, istenem, hiszen színész…” Bár a távozása után elárulta, hogy eredetileg kifejezetten Árulóként szeretett volna részt venni a játékban, Ártatlanként a folyamatos bizonykodás felemésztette az energiáit.
A színész a magánéleti érzékenységét felidézve arra is kitért, hogy a mindennapokban is könnyen elérzékenyül: „Ebben semmi megjátszás nincs. Nagyon sokan félreértik egyébként, és én őszintén szégyellem magamat néha, amikor például állunk a gyerekünk ballagásán, ő énekelte, hogy „pápá, bölcsi, pápá, pelus”, és akkor én ott állok a többi anyukával és apukával, és az anyukák meg én sírunk. Egyszerűen valószínűleg ilyen vagyok”.
Németh Kristóf a kiesése után az Árulkodók Kibeszélőben arról is beszélt, hogy a magánéletében is érzékeny ember, és semmi megjátszás nem volt a könnyeiben – idézte fel a Blikk.
