Megszűnnek a 2016-ban bevezetett testületi előjogok
A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium közleménye szerint a kormány elfogadta a Nemzeti Kulturális Alap működését újraszabályozó jogszabálymódosítást. A tervezet megszünteti a Magyar Művészeti Akadémia azon döntési jogosítványait, amelyeket még 2016-ban építettek be a szervezet működési rendjébe.
A javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátják a kulturális ágazat szereplői számára. A minisztériumi indoklás szerint a lépés az NKA hitelességének helyreállítását és a kulturális támogatási rendszer demokratizálását célozza.
A koncepció célul tűzi ki a 2016 előtti működési modell alapelveinek visszaállítását a hazai kulturális életben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a döntéshozatalból kivezetik a művészeti köztestület egyoldalú dominanciáját biztosító szabályokat.
A kulturális források elosztásánál a szaktárca tervei szerint jóval nagyobb teret kapnak majd a szakmai szervezetek. A döntések meghozatalakor a kulturális szakmai szervezetek delegáltjainak szava kap nagyobb súlyt a korábbi gyakorlathoz képest.
A minisztérium ezt a módosítást az NKA 2027-re tervezett átfogó reformja első lépésének tekinti. Az átalakítás azonban a szervezet legfelsőbb vezetésének kinevezési mechanizmusát is közvetlenül érinti.
Az 1993. évi XXIII. törvény eddig szilárd garanciákat adott az MMA elnökének a csúcsvezetés kiválasztásában. A szaktárca most pontosan ezt az eljárási feltételt törölné el.
