„Kisöpörték a padlást" – most derült ki, hogy 29 NER-közeli cég bankszámláján ezermilliárd forint lapul, és megindult a vagyonkimentés

Az ezermilliárdos szám azonban nem statikus – már most mozog. Március végén, tehát még a választás előtt 3,39 milliárd forintot utaltak át a V-Híd Vagyonkezelő Kft. számlájáról Mészáros Lőrinc magánszámlájára. A több mint 33 milliárdos vagyont felügyelő kft. számláján a tranzakció után mindössze 53 millió forint maradt – az eredeti összeg alig másfél százaléka. Április 20-án pedig az Envirotis Holding Zrt.-nél is kisöpörték a padlást: mintegy 4,4 milliárd forintot vontak ki, ami gyakorlatilag a cégcsoport szinte teljes likvid vagyona. Nagyjából annyi maradt, ami 2-3 havi bér kifizetésére elegendő.

Mészáros Lőrinc cégei: jogszerű, de aggasztó

A Mészáros Csoport mindkét esetben közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy „éves osztalékkifizetés történt, amely minden tekintetben megfelel a hatályos jogszabályi előírásoknak”. A G7 ezt nem is vitatja – az ilyen kifizetések önmagukban teljesen jogszerűek, a cégek egyszerűen osztalékot fizetnek a tulajdonosnak az adott év és a korábbi évek felhalmozott profitjából. A lap azonban rámutat: „az teljesen más kérdés, hogy az adott vagyon, a korábbi évek nyeresége milyen tevékenységből származott, és ezeknél felmerült-e a korrupció gyanúja.” Az Envirotis esetében egy volt dolgozó egyenesen azt nyilatkozta a Magyar Hangnak: „Ezzel lenullázták az Envirotist, innentől ez már egy zombi-cég, idő kérdése, hogy mikor szűnik meg. Ha a holding minden tagja bedől, akár 200-250 ember is utcára kerülhet.”

A vagyonkimentés mögötti logika nem nehéz megérteni. A Tisza-kormány egyik fő kampányígérete a korrupciógyanús ügyek kivizsgálása és a korrupcióval szerzett vagyonok visszagyűjtése volt – a leendő kabinetben erre külön Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal jön létre. A G7 szerint a cégeknek jogszabály szerint május 31-ig kell leadniuk a beszámolóikat és megtartaniuk a nyereség felhasználásáról döntő közgyűléseiket – és ezt sokkal nehezebb úgy elvégezni, „ha a pénzt lehetőség szerint több lépésben fizikailag is eltávolítják azoktól a vállalatoktól, amelyeket később esetleg vizsgálni kezdenek”.

Magyar Péter: a NAV már felfüggesztett utalásokat

A vagyonkimentés nem marad észrevétlen. Magyar Péter azt állítja, hogy „az orbáni oligarchák tízmilliárdos értékben utalják ki a pénzt az Egyesült Arab Emirátusokba, Uruguayba, az Egyesült Államokba és más távoli országokba”, és hogy „a NAV több Rogán Antal köréhez tartozó nagyértékű utalást felfüggesztett a bankok jelzéseire, pénzmosásra hivatkozva”. A NAV reagált a megkeresésre, de az értesülést nem cáfolta meg. A brit Guardian eközben arról számolt be, hogy Bécsből magángépek szállítják folyamatosan külföldre az Orbán-kormány alatt meggazdagodottak vagyonát – egyes szereplők Szaúd-Arábiát, Ománt és az Egyesült Arab Emírségeket, mások Ausztráliát és Szingapúrt szemelték ki célállomásként.

A Tiborcz István tulajdonában álló BDPST Zrt. nem szerepel a G7 szűkebb listáján, mert bankszámláján a legutóbbi beszámoló szerint csak néhány száz millió forint volt. A cég azonban az elmúlt években rendre tízmilliárdos nagyságrendben kapott osztalékot és kamatot az érdekeltségeibe tartozó cégektől, és 2024 végén több mint 30 milliárd forintnyi kölcsöne volt kihelyezve a leányvállalataihoz – jelezve, hogy a valódi vagyon mértéke és elhelyezkedése messze összetettebb, mint amit a bankszámlák egyszerű összesítése mutat.

A G7 megkeresésére meglepően sok NER-es cég válaszolt – és egyelőre egyikük sem tervez előrehozott közgyűlést. Ha azonban május végéig tömegével döntenek mégis az osztalékkifizetésről, azt nehéz lesz mással magyarázni, mint a megváltozott politikai körülményekkel.

Az ezermilliárdos vagyon sorsa az elkövetkező hetek egyik legfontosabb gazdasági és jogi kérdése lesz Magyarországon. Május 31., a kötelező közgyűlési határidő egyfajta vízválasztó lehet: ha a NER-közeli cégek tömegével hozzák előre az osztalékdöntéseket, az önmagában is sokat elmond arról, mennyire bíznak az új kormány elszámoltatási szándékában. Az új Tisza-kabinet ezzel szemben azt ígéri, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal nem csupán szlogen marad – de hogy ebből valóság lesz-e, azt a következő hónapok mutatják meg.