Kapcsolódó cikk
A konstrukció különlegessége, hogy a valódi tulajdonos még a közreműködő ügyvéd előtt is rejtve maradhat. Egy megfelelő felépítésű zártkörű részvénytársaság osztalékelsőbbségi részvényein keresztül a profit 99 százaléka eltérelhető egy mikrotulajdonoshoz úgy, hogy a jogi képviselő sem tudja, ki a tényleges haszonhúzó. A Nemzeti Tőkeholding elismerte, hogy közel 2000 milliárd forint van ilyen alapokban állami pénzként elhelyezve – miközben maga az Alaptörvény tiltja, hogy átláthatatlan tulajdonosi struktúrájú szervezetek közpénzhez jussanak.
Offshore Magyarországon – ki és hogyan rejtőzik a magántőkealapok mögött
Bódis András kutatásai szerint Tiborcz István szállodafejlesztéseinek egy részét, a kormányzati negyedek beruházásait és számos más nagyberuházást egyaránt ilyen alapokon keresztül finanszíroztak. Tiborcz, Mészáros Lőrinc, Nagy Márton, Habony Árpád és Rogán Antal környezetében egyaránt azonosított ilyen alapokat. „Míg egy offshore céghez kell egy ciprusi vagy Seychelle-szigeteki ügyvéd, akit megbízol, itt egy ügyes felépítéssel még a közreműködő ügyvéd sem tudja, ki a valós haszonhúzó” – magyarázta. A megoldást egyszerűnek látja: ha minden értékpapír kizárólag elektronikus, dematerializált formában létezhetne, a Nemzeti Bank felügyelete alatt az egész transzparens lenne a hatóságok számára.
Kapcsolódó cikk
A másik nagy terület a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, a KEKVA-k, amelyekben – Bódis szerint – 2-3 ezer milliárd forintnyi állami vagyon van. Ezek visszavételéhez mindössze egyetlen törvénymódosítás kellene: bele kell írni, hogy a KEKVA-k alapítói jogait mostantól az állam vagy egy kijelölt szerve gyakorolja. „Egyetlen sorral vissza lehet venni” – fogalmazott. Ebbe a körbe tartoznak például a Mol és a Richter részvénycsomagjait kezelő alapítványok is – ha az állam visszaszerzi az alapítói jogokat, ezek ismét állami tulajdonná válnak.
Szeptemberre megvan az 5000 milliárd?
Bódis András szerint a magántőkealapok és a KEKVA-k együtt 4-5 ezer milliárd forintnyi vagyont képviselnek. A visszaszerzés jogi útja szerinte kettős: az egyszerűbb megoldás az, hogy egy sor egy jogszabályban kötelezővé teszi, hogy a meghatározó állami tőkével működő alapokat csak állami alapkezelő kezelheti – ettől kezdve az állam rálát mindenre, és eldöntheti, benne marad-e az adott üzletben. A radikálisabb iskola arra az érvre hivatkozva, hogy a helyzet ordítóan alaptörvény-ellenes, az egyoldalú szerződéstől való elállás jogát tenné lehetővé. „Az Orbán-kormányzat megmutatta, hogyan lehet gyorsan jogszabályokat hozni, akár egy éjszaka alatt. Szerintem nyárig minden megtörténhet, és szeptemberre már láthatók lennének az eredmények” – mondta Bódis.
Kapcsolódó cikk
A kérdés az is, hogy ez pénzügyi szempontból mit jelent. A visszaszerzett vagyon nem mind készpénz: a KEKVA-kban lévő részvények és ingatlanok visszaszállnak, de likviddé tételük külön döntést igényel. A magántőkealapokból viszont tőke is felszabadítható – attól függően, hogy az állam az adott üzletben maradni akar-e, vagy kivonul. Bódis például a 4iG tőzsdei cég esetében inkább a meghatározó állami tulajdonrész erősítését látná indokoltnak, míg a Tiborcz-féle luxusszállodák finanszírozásából az állami tőke kivonását javasolja.
„Ha van akarat, lesz átláthatóság, ha nincs, akkor nem" – Bódis András szerint a technikai és jogi eszközök adottak, az egyetlen kérdés az, hogy a Tisza-kormány valóban él-e velük.
A magántőkealap-ügy az elszámoltatás egyik legbonyolultabb, de egyben legkézzelfoghatóbb fejezete: nem kell bírósági ítéletekre várni, nem kell bizonyítani, ki lopott – elég visszaszerezni azt, ami az Alaptörvény szerint sosem kerülhetett volna magánkézbe. Bódis András kutatásai megmutatták, hogy a rendszer hogyan épül fel. Most az a kérdés, hogy az új kormány valóban felhasználja-e ezt a tudást – vagy a 4-5 ezer milliárd forint lassan beépül az új hatalmi struktúra alapjaiba.
Kapcsolódó cikk