3. Letartóztatás és a büntetőeljárás helyszínének áthelyezése
Nem sokkal a Fidesz kétharmados választási győzelmét követően, 2010 májusában a rendőrség őrizetbe vette Hagyó Miklóst. Augusztusban a bíróság elrendelte az előzetes letartóztatását, amit végül 2011 februárjáig tartottak fenn. A fogvatartás körülményei és az eljárási cselekmények már ekkor heves szakmai és politikai vitákat váltottak ki, mivel a védelem szerint az eljárás túlzottan szigorú és aránytalan volt a gyanúsítás jellegéhez képest.
Az ügyintézés menete különös fordulatot vett, amikor az Országos Bírósági Hivatal elnöke a túlterheltségre hivatkozva a Fővárosi Törvényszékről a Kecskeméti Törvényszékre helyezte át a tárgyalást. A vádlottak és védőik élesen tiltakoztak a döntés ellen, és az Alkotmánybírósághoz fordulva indítványozták az eljárás felfüggesztését, mivel a kijelölés ellen nem biztosítottak számukra fellebbezési jogot. Az eljárási helyszín áthelyezését később a nemzetközi jogi fórumok is bírálóan értékelték.
A Kecskeméten 2012 júniusában megkezdődött büntetőperben a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel és vesztegetéssel vádolta meg Hagyót és 14 vádlott-társát. A bírósági tárgyalóteremben azonban a tanúkihallgatások során gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy a nyomozati szakban tett vallomások jelentős része nem állja ki a nyilvános bizonyítási eljárás próbáját. A per leghatásosabb pillanata akkor érkezett el, amikor maga a koronatanú állt a bíróság elé, hogy tisztázza a dobozról szóló nyilatkozatát.
