A korábbi forrásvesztés háttere és a jövőbeli garanciák
A 2021-ben zárult előző támogatási ciklusban Magyarország hatalmas fejlesztési kerettől esett el a lebonyolító szervezetek körüli politikai egyet nem értés miatt. A felek közötti megállapodás elmaradása közvetlen anyagi következményekkel járt a hazai intézményekre nézve.
Kármán András az aláírás alkalmával emlékeztetett arra, hogy az előző ciklusban Magyarország csaknem 215 millió eurótól, mintegy 77 milliárd forinttól esett el. Ez a forrásvesztés az akkori kormány és a skandináv fél közötti patthelyzet eredménye volt. A pénzügyminiszter szerint az összeg elvesztése elkerülhető lett volna a civil források kezelésének elfogadásával.
Úgy fogalmazott: „Nem azért, mert Norvégia nem akart segíteni, hanem azért, mert az akkori kormány nem fogadta el, hogy a pénz kis részét, mindössze öt százalékát az a független szervezet ossza szét a civilek között, amelyet a pályázaton a legalkalmasabbnak találtak”.
A felek a kormányváltást követően indították újra a mintegy öt éven keresztül teljesen blokkolt kétoldalú tárgyalásokat, hogy a 2021–2028-as uniós kerethez illeszkedő források ne vesszenek el végleg az országnak.
A Tisza-kormány képviselői az eseményen garanciát vállaltak arra, hogy a 254,1 millió eurós keretösszeg minden egyes centjét nyilvános pályázatokon költik el. Az ellenőrzési folyamatokban a donor országok szakértői folyamatos hozzáférést kapnak a teljes kifizetési dokumentációhoz.
Kármán András pénzügyminiszter azt ígérte, hogy gyorsan haladnak majd, az eljárások nyilvánosak és átláthatóak lesznek, és egyetlen euró sem veszik el a támogatásból – számolt be róla a 24.hu.
