A nyugdíjkorhatár eltörlése nemcsak a munkavállalók életét, hanem a gazdaságot és a biztosítók működését is jelentősen befolyásolhatja. Az emberek hosszabb élettartama és a rugalmas munkavégzési lehetőségek miatt egyre többen dönthetnek úgy, hogy tovább dolgoznak. Ez új kihívásokat jelent a nyugdíjrendszer számára, hiszen a hosszabb életpálya több megtakarítást és tudatosabb tervezést igényel. Mit mondott Lard Friese, az NN-biztosítócsoport vezérigazgatója? „A jövőben eltűnhet a hagyományos értelemben vett 65 éves nyugdíjkorhatár. Fontos, hogy az embereket már korán bevonjuk a nyugdíjjal kapcsolatos döntésekbe, és párbeszédet kezdeményezzünk velük, hogy időben felkészülhessenek a nyugdíjas éveikre” – nyilatkozta Friese a Világgazdaságnak. Jelenleg Magyarországon a nyugdíjkorhatár 65 év, amely mindkét nem esetében azonos. Az 1957-ben vagy később születettek legkorábban a 65. életévük betöltésekor vonulhatnak nyugdíjba. A teljes öregségi nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idő szükséges, de 15 év után résznyugdíj is igényelhető.

A nők számára kedvezményes lehetőség a „Nők 40” program, amely 40 év szolgálati idő után biztosít nyugdíjba vonulást, beleértve a gyermekneveléssel töltött éveket is. Miért van szükség változásokra? Az emberek egyre tovább élnek, és az egészségesebb életmódnak köszönhetően tovább maradhatnak aktívak a munkaerőpiacon. Emellett a rugalmas munkalehetőségek, például a részmunkaidő vagy a távmunka, lehetővé teszik, hogy az idősebb korosztály is dolgozhasson. Ez azonban új terheket ró a nyugdíjrendszerre, amelynek alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez. A nyugdíjkorhatár eltörlése nem jelenti azt, hogy mindenki tovább dolgozik majd, de a döntés szabadsága nagyobb lesz. A biztosítók és a kormányzat feladata, hogy olyan rendszert alakítsanak ki, amely támogatja az egyéni döntéseket, és biztosítja a nyugdíjas évek anyagi biztonságát. Az embereknek pedig már aktív éveik alatt érdemes elkezdeniük a nyugdíjas éveik megtervezését.