Védtelen műkincsek a szervezett bűnözés célkeresztjében
A Louvre-ban történt betörés katalizátorként hatott az európai alvilágra, ahol egyre több csoport lát könnyű célpontot a történelmi gyűjteményekben. Brand szerint a bűnözők ma úgy tekintenek a galériákra, mint egy védtelen édességboltra.
„Beszélek egykori tolvajokkal, ők pedig a jelenlegi tolvajoktól hallják, akik azt mondják: »hűha, a Louvre, csináljuk meg«. Azt gondolják: »Ha az lehetséges, a mi helyi múzeumunk még egyszerűbb lehet«” – magyarázta Brand a másolásos bűncselekmények terjedését.
Az incidensek sora azóta sem állt meg: a francia Riviérán lévő Renoir Múzeumból két képet vittek el, Olaszországban a Magnani Rocca Alapítványtól egy másik Renoir-, egy Cézanne- és egy Matisse-festményt raboltak el, míg a bécsi Iparművészeti Múzeumból egy négymillió dolláros gyémánt nyakláncot fújtak meg.
Az Europol jelentése szerint az elkövetők egyre erőszakosabbak, és a nehéz, akkumulátoros bontóeszközök, mint a hidraulikus ollók, fejszék vagy bontókalapácsok elterjedése miatt percek alatt képesek áttörni a tárlókat.
Lynda Albertson, a műkincsek elleni bűncselekményeket kutató ARCA vezetője kiemelte, hogy a kamerák önmagukban csupán rögzítik a lopást, de nem akadályozzák meg, miközben a fenntartók ritkán költenek megfelelő fizikai akadályokra és őrségre.
Laure Beccuau párizsi ügyész korábban emlékeztetett, hogy a mintegy 88 millió euróra becsült zsákmányt a bűnözők csak töredékáron tudnák értékesíteni, ha a történelmi ékszereket szétbontanák, felhívva a figyelmet arra, hogy a kár felbecsülhetetlen eszmei és történelmi érték Franciaország számára – számolt be róla a CNN.
