Szijjártó Péter és a kínai multinacionális megbízatás kockázatai
Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter a júliusi parlamenti mandátumáról való lemondásának napján vállalta el a kínai BYD külkapcsolatokért és új üzletágakért felelős vezetői pozícióját. A politikus hétfőn megjelent a parlament folyosóján, ahol az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága előtt kellett számot adnia új pozíciójáról, ám a jövőjét firtató újságíróknak mindössze annyit mondott: „Kis türelmet kérek, ha ezzel kapcsolatban bármilyen bejelentenivalóm lesz, azt közölni fogom”.
A nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatás vizsgálati tárgya kifejezetten az volt, hogy volt külügyminiszterként milyen biztonsági kockázatot vet fel az elhelyezkedése a kínai autóipari vállalatnál. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter szerint súlyos aggályok merülnek fel a megbízatás kapcsán, mivel egy NATO-tagállam korábbi vezetőjeként Szijjártó olyan információk birtokában van, amelyek nem tartoznak Kínára.
Szijjártó az ülés után azzal érvelt, hogy korábbi tárcavezetői évei alatt több mint 2300 beruházási megállapodást kötött, így piaci tapasztalata indokolja a megbízatást. A sajtótájékoztatón ugyanakkor elhangzott, hogy a meghallgatásra is külföldről utazott haza, mivel életvitelszerűen külföldön dolgozik, miközben Rogán Antal és Lázár János a párt belső újjászervezésében maradt érdekelt. A volt kormánytagok körül zajló vizsgálatok legsúlyosabb fejezete azonban a Nemzeti Kulturális Alap 17 milliárd forintos támogatási botránya lett. Az ügy hamarosan elérte a Kecskeméti Törvényszék büntetőtanácsát is.
