Az Orbán-kormányok 16 éve alatt 18 906 alkalommal adott engedélyt az igazságügyi miniszter nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelésre, miközben mindössze 50 kérelmet utasítottak el. A szám nem 18 906 különböző megfigyelt embert jelent, de az adatokból így is kirajzolódik, milyen ritkán mondtak nemet a szolgálatok kérelmeire. Öt pontban mutatjuk be, mekkora volt a megfigyelések száma, mit tehettek egy ilyen engedéllyel, és mit nem lehet még ma sem megtudni a célpontokról.
1. Közel 19 ezer engedély született 16 év alatt
A 24.hu az Igazságügyi Minisztériumtól közérdekű adatigényléssel kérte ki, hogyan alakultak 2010 és 2026 áprilisa között a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelések engedélyei. A válasz szerint az Orbán-kormányok időszakában összesen 18 906 kérelmet hagytak jóvá, és mindössze ötvenet utasítottak el.
Itt nem hagyományos rendőrségi lehallgatásokról van szó. Bűnüldözési ügyben a nyomozási bíró engedélyez, ezek a kérelmek viszont alkotmányvédelmi és nemzetbiztonsági feladatokhoz kapcsolódtak. A célpont lehet például külföldi hírszerző, szélsőséges szervezet tagja vagy bárki, akit a szolgálatok a gazdasági vagy társadalmi rendet veszélyeztető kockázathoz kötnek.
A 18 906-os összegzés ugyanakkor engedélyeket számol, nem egyedi személyeket. Ugyanaz az érintett több eljárásban vagy egy későbbi hosszabbítás során is újra megjelenhetett.
