Az ötéves elévülés és a vizsgálati időtáv ellentmondása
Komoly bizonytalanságot szül a vizsgálatok időtávja is a törvénytervezetben. Bár a kormány korábban azt ígérte, hogy húsz évre visszamenőleg világítják át a politikusok gyarapodását, a benyújtott szöveg nem rögzíti pontosan az összevetendő időszakot, ami komoly jogalkalmazási kétségeket vet fel.
„Mivel maga a tervezet is arra utalt, hogy bűncselekmény gyanúja esetén a NAV más hatóságokhoz köteles fordulni, fontos lenne kiterjeszteni ezt az időtartamot” – fogalmazott Zeisler Judit, emlékeztetve arra, hogy a büntetőügyekben a büntethetőség elévülése jóval hosszabb lehet öt évnél. A szakértők szerint a pontosítás hiányában az adózás rendjéről szóló törvényben szereplő általános ötéves elévülési idő gátat szabhat a vizsgálatoknak.
A javaslat a NAV 2016-ban drasztikusan szűkített jogköreit állítaná vissza, biztosítva a revizorok számára a hozzáférést a biztosítási és az ingatlan-nyilvántartás törölt adataihoz is, így látni fogják, milyen vagyontárgyaktól vált meg a vizsgált személy. A vagyonnyilatkozatok formai ellenőrzése nem a NAV, hanem a nyáron megerősített Integritás Hatóság feladata marad, a két évig terjedő börtönbüntetéssel fenyegetett eltitkolt tételek kiszűrésére. A vizsgálatok végrehajtásához a jogszabály hatásvizsgálata egy konkrét költségkeretet és egy ötvenfős bővítést is előirányzott a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál.