Orbán Viktort váratlanul érte a brüsszeli fordulat: egy dokumentumot adtak át neki Ukrajnáról

A kormányfő állítása szerint van egy ukrán igény arra, hogy az Európai Unió a következő tíz évben 800 milliárd dollárt adjon Ukrajnának, a látott dokumentum pedig lényegében jóváhagyja ezt, és terveket is felvázol az összeg előteremtésére. Szerinte ez lényegében eladósodást jelent, és a dokumentum arról is ír, hogy a 800 milliárdon felül további 700 milliárdos hadi kiadási szükséglet is lesz a következő tíz évre. „Nem tudom, hogy ez eredmény, de mindenképpen atombomba jellegű mellberúgás volt, mert azt hittük, hogy az ukránoknak van egy ilyen igényük, az Unió meg majd próbál esetleg valamit csökkenteni, de nem” – fogalmazott Orbán, hozzátéve: „Úgy, ahogy jött Ukrajnából az igény, befogadták az egészet.” A miniszterelnök szerint a megbeszélés fő napirendi pontja nem is ez volt, hanem az újonnan létrejött Béketanács. Úgy látja, az EU-ban zavart okozott, hogyan viszonyuljanak egy olyan új testülethez, „ami bevallottan azért jött létre, mert a régiek már nem működnek, viszont baj van a világban, és valakinek békét kell teremteni”. Állítása szerint az unióban csak Magyarország és Bulgária támogatta a kezdeményezést.

„Ketten voltunk csak, akik támogatták, a bolgárok meg mi, akik azt mondtuk, hogy ez egy jó cél. Valóban a régi szervezetek nem működnek. Akkor próbáljunk meg valami újat” – mondta. Kifejtette, hogy az amerikaiak vezetik a szervezetet, amelyben a válságtérségek országai, mint Szaúd-Arábia, Katar, Törökország és Azerbajdzsán is részt vesznek. Úgy érzi, ebből „kijöhet valami”, és szerinte „mindenképpen több esélye van ennek a szervezetnek a sikerére és a békére, mint a régieknek, amelyek kudarcot vallottak”. Az EU-s tagállamok hezitálásával kapcsolatban megjegyezte:

„Tehát nem a mi gondunk, hanem az ő gondjuk. Mi rendben vagyunk, tudjuk, hogy mit akarunk.”

Arra a hírre, hogy Amerika, Oroszország és Ukrajna között találkozó jöhet létre, Orbán Viktor azt mondta, ők is dolgoznak ezen. „Előbb-utóbb lesz békecsúcs Budapesten. Nem tudjuk még, hogy pontosan mikor és milyen szereplőkkel, de ez nem került le a napirendről” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ez az amerikaiak és a magyar kormány jegyzeteiben is szerepel.

A davosi ukrán elnöki kijelentésekkel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, ehhez hozzá kell szokni, mert kampány van. Szerinte „a választásoknak a legnagyobb tétje Magyarországon kívül Ukrajnában van”. Ezt azzal indokolta, hogy az általa korábban említett dokumentum azt is leírja, hogy 2027-ben Ukrajnának csatlakoznia kell az Európai Unióhoz, amit Magyarország ellenez. „Tehát szerintem a következő száz évben nem lesz olyan parlament Magyarországon, amely az ukránok mellett szavazna, hogy beüljenek az Európai Unióba” – vélekedett. Állítása szerint az ukránok úgy gondolják, a magyar akadályt egyetlen módon lehet elhárítani: ha ukránbarát kormány lesz Magyarországon.

És ezen dolgoznak. [...] Ezért tudomásul kell vennünk, hogy az ukránok aktív szereplői lesznek a magyar kampánynak, mert elemi érdekük fűződik hozzá, hogy Magyarországon kormányváltás legyen

– mondta Orbán, majd hozzáfűzte: „Ez nem valami szép dolog, de érthető. Majd megküzdünk ezzel is.” A TISZA Párt szavazási távolmaradásával kapcsolatos kérdésre úgy reagált: „Én a régi iskolához tartozom. Tehát ha van egy ügy, akkor bút vagy bát kell mondani. Ha sunyog, csak ráfázik.”

Az Ukrajnának szánt további uniós hitelekkel kapcsolatban a kormányfő egy brüsszeli tervről beszélt. Szerinte a 90 milliárd euróból a 2026-os és 2027-es évet oldanák meg, majd 2028-ban egy új költségvetésből, a magyar kormány „félretolásával” már nem külön hitelből, hanem az unió költségvetéséből adnának rengeteg pénzt Ukrajnának. „Ez az ő tervük. Mi ezt szeretnénk megakadályozni” – szögezte le. Azt javasolja, hogy aki pénzt akar adni Ukrajnának, tegye meg az EU-n kívül, önkéntes alapon. „De miért kell ezért tönkretenni az Európai Uniót?” – tette fel a kérdést. Arra a felvetésre, hogy Kijev jelezte-e valaha a háláját Magyarországnak, a miniszterelnök úgy felelt: „Ez nem része az ukrán karakternek. Ilyen az élet.”

Az interjú végén Orbán Viktor Európa helyzetét értékelte. Kijelentette: „Minden vezető tudja Európában, hogy az önállósághoz erő kell, és ez ma nem áll rendelkezésre.”

Úgy látja, „Európa egy olyan kontinens, amely ma nem tudja magát katonailag megvédeni”, csökken a versenyképessége, demográfiai problémákkal küzd, és a migráció is destabilizálja. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy „Európa egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy biztonságban elgondolhassa a saját jövőjét az amerikaiakkal való együttműködés nélkül”.