Washingtoni szál és a nagyhatalmi nyitottság
A Wall Street Journal három országból származó diplomáciai forrásra hivatkozva számolt be arról, hogy az amerikai kormányzat Donald Trump vezetésével támogatja Orbán Viktor jelölését az ENSZ főtitkári posztjára. Az amerikai lap szerint a kezdeményezés Washingtonból indult, de Oroszország és Kína is nyitottnak mutatkozik a közös fellépésre.
A hivatalban lévő ENSZ-főtitkár, António Guterres megbízatása 2026. december 31-én lejár, így a világszervezet élén heteken belül dönteni kell az utódlásról. A jelenlegi nemzetközi helyzetben ritkán látható kompromisszum körvonalazódhat a háttérben, amennyiben a három rivális szuperhatalom valóban közös jelölt mögé állna be.
Alekszandr Alimov orosz külügyminiszter-helyettes a diplomáciai hírekre reagálva kijelentette, hogy a volt magyar kormányfő technikailag még jelölhető a posztra. Bár Moszkva íratlan szabályként nem állít saját jelöltet az állandó BT-tagok közül, a külső kompromisszumos megoldásokat nem zárja ki.
A sajtóértesülések szerint a volt miniszterelnök nem zárkózik el a világ legmagasabb diplomáciai tisztségétől, miközben nemrég Párizsban a riporteri kérdéseket elhárítva úgy fogalmazott: „Nem lenne jó, ha békén hagyna esetleg, és engedné, hogy éljem itt az életemet?” Orbán Viktor ugyanakkor világos feltételt szabott: csak abban az esetben vállalja a hivatalos megmérettetést a világszervezet élére, amennyiben győzelme előre garantált.
A nyilvános jelöltlistákon eddig nem szerepelt a neve, ám a nemzetközi folyamatok felgyorsulhatnak a washingtoni félidős választások után. A lehetséges indulás híre azonnal élénk vitát indított el a hazai közéletben a lépés politikai súlyáról.
A felmerülő forgatókönyv valódi súlyát Török Gábor elemezte bejegyzésében. Az elemző szerint a lépés nyomán olyan új játszma indulhat a határokon belül, amely alapjaiban érintené a pártok mozgásterét.
