Háromhatalmi alku formálódik a Biztonsági Tanácsban

A washingtoni elképzelés lényege, hogy a magyar politikust az Egyesült Államok, Kína és Oroszország közös konszenzusos jelöltjeként indítanák útnak. Az előzetes diplomáciai puhatolózások alapján mind a moszkvai, mind a pekingi vezetés támogathatónak tartaná a felvetést.

A döntési mechanizmus hátteréről az amerikai lap egyik diplomáciai informátora megjegyezte: „amikor az Egyesült Államok, Oroszország és Kína ugyanazt akarja az ENSZ-ben, akkor azt el is érik.” A három nagyhatalom együttes fellépése ritka helyzetet teremtene a világszervezetben.

A Portfolio által idézett külügyi források számításai szerint a tizenöt tagú testületben legalább nyolc, de akár tíz támogató voks is biztosítható lenne a jelöltséghez. A sikeres ajánláshoz a szabályok szerint minimálisan kilenc szavazatra van szükség.

A jelölés azonban komoly ellenállásba ütközhet a testület többi állandó tagja részéről. Nagy-Britannia és Franciaország egyaránt vétójoggal bír, és európai diplomáciai körökben heves ellenérzéseket kelt a volt magyar kormányfő orosz és kínai kapcsolatrendszere.

Az eljárási szabályok szerint bármelyik állandó tag vétója automatikusan meghiúsítja az ajánlást. Így hiába jönne létre a háromhatalmi egyetértés Washington, Moszkva és Peking között, a londoni vagy párizsi elutasítás azonnal blokkolná a folyamatot.

A vétójogok mérlegelése közben António Guterres távozásának pontos időpontja és egy hivatalosan bejelentkező kihívó, Lana Nusseibeh indulása szab új keretet a versenynek.