Ez a kommunikáció azonban erős ellenreakciókat váltott ki az ellenzéki oldalon. Többen is élesen bírálták a miniszterelnök békepolitikáját és annak hitelességét. A kritikus hangok szerint a kormányfő üzenetei nem állnak összhangban a valós politikai cselekvéssel. Márki-Zay Péter egy hosszabb Facebook-bejegyzésben támadta Orbán Viktort. Bár elismerte, hogy Magyarországnak valóban békére van szüksége, szerinte ez nem valósulhat meg gyűlöletkeltés, korrupció és hatalmi önérdek mellett. Úgy fogalmazott: nem olyan nemzeti kormányra van szükség, amely saját túlélését és külső érdekeket szolgál.

A legerősebb kritikát azonban a keresztény értékekre való hivatkozás kapta. Márki-Zay Péter szerint a kereszténység nem lehet politikai eszköz, és nem válhat hatalomtechnikai díszletté. Úgy vélte, Jézus tanítása a szolgálatról, a gyengék védelméről és az emberi méltóságról szól, nem pedig politikai önigazolásról. A megszólalás jól mutatja, hogy a béke kérdése mellett az erkölcsi és vallási értelmezések is egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a kampányban. Orbán Viktor békepolitikája így nemcsak geopolitikai, hanem morális viták kereszttüzébe is került. A következő hónapokban várhatóan még több hasonló, éles hangvételű ütközés jön majd.