„Ne figyeljenek oda arra, amit mondok” (2011)
A nyilvános politikai szereplések egyik legemlékezetesebb mondata a szavak és a valós cselekvés viszonyát írta le közvetlenül.
A miniszterelnök azzal indokolta a megközelítését, hogy a hallgatóságnak nem a nyilatkozatok értelmezésére kell hagyatkoznia, hanem a tényleges tetteket kell vizsgálnia.
A kijelentés közvetlen előzménye egy korábbi, a WikiLeaks által kiszivárogtatott 2008-as amerikai diplomáciai távirat volt.
A diplomáciai dokumentum tanúsága szerint Orbán már akkor azt tanácsolta az Egyesült Államok nagykövetének, hogy a kampányidőszak retorikáját hagyják figyelmen kívül.
Ez a gondolat azóta a magyar politikai közéletben a retorikai fordulatok és a kormányzati döntések szétválásának egyik alapvető hivatkozásává vált.
Volt azonban egy olyan elhárító válasz is, amely közvetlenül a családtagok vagyongyarapodását érintő kérdéseket próbálta lezárni.


