Hivatalos reakciók és a jogi következmények
Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke határozottan visszautasította az elhangzottakat, és úgy fogalmazott: „Orbán Viktort a kommunista titkosszolgálatok megfigyelték, nem beszervezték.” A Stefán-féle és egyéb terhelő iratokról szóló állításokat határozottan „FAKE NEWS”-nak nevezte.
A Fidesz hivatalos közleményben cáfolta a vádakat, kiemelve: „Ugyanazt a szemenszedett hazugságot terjesztik Orbán Viktorról, amivel a rendszerváltás óta már többször rágalmazták. Minden esetben kiderült, hogy ennek semmi alapja sincsen. Már az Antall-kormány idején megtörtént a közszereplők átvilágítása, akkor sem találtak semmit.”
A nyilvánosságra hozott korábbi dossziék szerint a hatóságok ellenzéki tevékenysége miatt éppen megfigyelés alatt tartották Orbán Viktort és feleségét, Lévai Anikót.
Ungváry Krisztián a korabeli jogi normákra figyelmeztetett: „Az állambiztonsági operatív nyilvántartás és irattár ugyanis nem egy önkiszolgáló bolt, ahonnan a mindenkori miniszterelnök kedve szerint szemezget. Sőt, még az egyes szolgálatok vezetőinek sincsen joga ahhoz, hogy ehhez asszisztáljanak. Németh Miklós most azzal került be a hírekbe, hogy törvénytelenül tekintett be titkosszolgálati dokumentumokba, amit neki törvénytelenül adtak át”.
A történész szerint a hálózati iratok operatív indok nélküli megtekintése törvénysértő volt a korabeli szabályok alapján is, amennyiben az eset a leírt formában történt meg.
A levéltári szakértők egybehangzó megállapítása szerint Orbán Viktor beszervezésére vagy ügynöki jelentéseire semmilyen bizonyíték nem létezik a kutatható iratokban – számolt be róla a Telex.
